A KATA eddigi talán legnagyobb változása volt a tavalyi évben bevezetett hárommillió forintos értékhatár, ami akkor kap szerepet, ha egy vevő részére ennél nagyobb összeget számlázott a kisadózó. Az ezt meghaladó összegek után a vevő, külföldi vevő esetén pedig a kisadózó fizet 40%-os különadót. Az első forinttól kezdve különadót kell fizetni továbbá az olyan bevételek után, amelyet kapcsolt vállalkozásától kapott a kisadózó. “Ez a különadó megkavarja az idei bevételi jelentéseket azoknál a kisadózóknál, akiknek a bevétele meghaladta a 12 millió forintot” – véli a Niveus Consulting Group.
Február 25.
A kisadózók számára a legfontosabb dátum minden évben február 25-e, eddig kell benyújtani az előző évre vonatkozó bevételi nyilatkozatot, és – 12 millió forint feletti árbevétel esetén – eddig kell megfizetni a 12 millió forint feletti bevétel után fizetendő 40%-os KATA adót. Ez az idei évig egy egyszerű feladat volt, a teljes előző évi bevételt meg kellett határozni, és kiszámítani a 12 millió forint feletti rész 40%-át. Az online számlázási rendszerek akár maguktól is el tudták készíteni ezt a nyilatkozatot.
“A tavaly bevezetett különadó ezt a számítást bonyolítja meg. A kétszeres adóztatás elkerülése érdekében ugyanis, a 12 millió forintos értékhatár számítása során figyelmen kívül kell hagyni azokat a bevételeket, amelyek után már kellett 40% különadót fizetni akár azért, mert kapcsolt vállalkozástól származó bevétel, akár azért, mert egy vevő felé meghaladta a 3 millió forintot a tavalyi évben számlázott összeg.”
– hívja fel a figyelmet Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.
Az idei számítás menete:
+ Összes bevétel
– Egy vevő felé számlázott 3 millió forint feletti összeg
– Kapcsolt vállalkozásoktól kapott összeg
= KATA adó szempontjából számított bevétel
– 12 millió forint
= KATA adó alapja
× 40%
= 2022. február 25-ig fizetendő KATA adó
A számítás pontos elvégzéséhez segítséget nyújt, hogy a belföldi vevőknek január 31-ig adatot kellett szolgáltatniuk a kisadózóknak, hogy mekkora összeg után fizettek különadót. A kisadózónak elvileg tehát külön kimutatás nélkül is rendelkezésre kell, hogy álljanak ezek az értékek.
Nagyon fontos, hogy az egy vevő felé hárommillió forint felett, illetve kapcsolt vállalkozás felé számlázott összeget attól függetlenül figyelembe kell venni, hogy a vevő fizette a különadót vagy pedig a kisadózónak kellett azt befizetnie, mert külföldi vevőről van szó. Azaz,
akkor is a teljes hárommillió forint feletti rész, illetve akkor is a teljes kapcsolt vállalkozás felé kiszámlázott összeg csökkenti a fenti számítás során a bevételt, ha egyébként abból a kisadózó maga fizetett különadót.
További korrekciók
A Niveus Consulting Group szerint bonyolítja a helyzetet, ha a kisadózó nem egész évben volt aktív, és egy vagy több hónapon keresztül szüneteltette a tevékenységét. Ez esetben nem 12 millió forint a KATA adó értékhatára, hanem annyiszor egymillió forint, ahány hónapig aktív volt 2021-ben a kisadózó KATA-alanyisága. Ez azonban nem hat ki sem a hárommillió forintos értékhatárra, sem a kapcsolt vállalkozások miatt fizetendő különadóra, ezek függetlenek attól, hogy mennyi ideig KATA-zott a kisadózó. Tehát a fenti számítás első négy sora változatlan marad, a 12 millió forint viszont ennek megfelelően alacsonyabb érték lesz.
Végül fontos észben tartani, hogy sem a fenti számítás, sem a különadó fizetés nem mentesít az alól, hogy
jelenteni kell minden olyan vevőt a már említett február 25-i határidőig, akinek több, mint egymillió forintot számlázott a kisadózó.
Erről egyébként a belföldi vevőknek maguknak is adatot kell szolgáltatni, de nekik március 31-ig van erre határidejük.