A Bíróság megerősíti a Bizottságnak a „Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe” elnevezésű európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételéről szóló határozatát. A Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatását, mint az Unió értékeit és céljait, figyelembe kell venni az Uniónak az e javaslat által érintett területeken való fellépése címén – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-899/19. P. sz. ügyben hozott ítélet Románia kontra Bizottság
Az EU szerződés értelmében európai polgári kezdeményezés (EPK) keretében legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egynegyedének állampolgárai, kezdeményezheti, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatot az uniós jogalkotónak jogi aktus elfogadására a Szerződések végrehajtása céljából. A szükséges számú aláírás összegyűjtésének megkezdését megelőzően az EPK szervezőinek nyilvántartásba kell vetetniük a polgári kezdeményezést a Bizottsággal, amely megvizsgálja annak tárgyát és céljait. A Bizottság visszautasíthatja az EPK nyilvántartásba vételét többek között akkor, ha annak tárgya nyilvánvalóan nem tartozik a Bizottság hatáskörébe.
Egy polgári bizottság 2013. július 15-én a „Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe” elnevezésű EPK-ra irányuló javaslatot nyújtott be a Bizottsághoz. Ezen EPK felkéri az Uniót, hogy egy sor jogalkotási aktus elfogadásával növelje a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, és támogassa az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét.
A Bizottság 2013. szeptember 13-i határozatával visszautasította az EPK-ra irányuló javaslat nyilvántartásba vételét azzal az indokkal, hogy az nyilvánvalóan kívül esik azon hatáskörén, amely alapján uniós jogi aktusra vonatkozó javaslatot terjeszthet elő.
Az EPK szervezői megtámadták a Bizottság határozatát au Európai Unió Törvényszéke előtt, amely 2017. február 3-i ítéletével e határozatot megsemmisítette azon az alapon, hogy a Bizottság nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Ezen ítéletet követően a Bizottság 2017. március 29-i határozatával (a továbbiakban: vitatott határozat) ezen EPK-t részlegesen nyilvántartásba vette.
Románia 2017. június 28-án a vitatott határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő. A Törvényszék 2019. szeptember 24-i határozatával Románia keresetét elutasította. Románia fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz. Románia álláspontja szerint a Törvényszék tévesen értelmezte a Szerződéseknek az uniós hatáskörökre és a Bizottságot terhelő indokolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit. Arra is hivatkozik, hogy a Törvényszék az eljárás szóbeli szakasza során eljárási szabálytalanságokat követett el.
A Bíróság mai ítéletében mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy az EPK-ra irányuló javaslatot a Bizottság nyilvántartásba veszi, amennyiben „a javasolt polgári kezdeményezés nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be”.
A Bíróság továbbá megállapítja, hogy Románia állításával ellentétben a Törvényszék nem tette egyenlővé az Unió alapját képező értékeket az Unió azon konkrét céljaival, amelyek lehetővé teszik az Unió számára jogi aktusok megtételét, és nem terjesztette ki az Unió hatáskörét olyan mértékben, hogy az Unió jogalap nélkül is elfogadhatna jogi aktusokat az Unió értékei tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. A Törvényszék ugyanis anélkül, hogy tévesen alkalmazta volna a jogot, úgy ítélte meg, hogy
az uniós jogi aktusok – amennyiben érvényes jogalapra támaszkodnak – az Unió értékeinek, így a kisebbségi jogok, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartására is irányulhatnak.
A Bizottságot terhelő indokolási kötelezettséget illetően a Bíróság emlékeztet arra, hogy azt az ügy körülményeire figyelemmel kell értékelni, az indokolásnak igazodnia kell a szóban forgó jogi aktus természetéhez, és világosan és egyértelműen ki kell fejtenie a jogi aktust kibocsátó intézmény érvelését úgy, hogy az érintettek megismerhessék a meghozott intézkedés indokait, és a hatáskörrel rendelkező bíróság felülvizsgálatot gyakorolhasson.
E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy a vitatott határozat indokolása lehetővé tette Románia számára azon indokok megismerését, amelyek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az EPK-ra irányuló javaslat nem esik nyilvánvalóan a hatáskörén kívül, és lehetővé tette az uniós bíróság számára az említett határozat felülvizsgálatát.
Az eljárás szóbeli szakasza során állítólagosan elkövetett eljárási szabálytalanságokat illetően a Bíróság emlékeztet arra, hogy a kontradiktórius eljárás elve főszabályként magában foglalja az eljárásban részt vevő felek jogát arra, hogy állást foglalhassanak valamely bírósági határozat alapját képező tényállási elemekről és dokumentumokról, valamint megvitathassák a bíróság előtt előterjesztett bizonyítékokat és észrevételeket, és a bíróság által hivatalból felhozott jogi természetű jogalapokat.
A tisztességes eljáráshoz való joghoz kapcsolódó követelmények betartása érdekében ugyanis fontos, hogy a felek kontradiktórius eljárás keretében mind az olyan ténybeli elemeket, mind pedig az olyan jogi elemeket megvitathassák, amelyek az eljárás kimenete szempontjából meghatározók.
A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy
a Törvényszék kizárólag a Románia által felhozott azon jogalapokról határozott, amelyeket a felek kontradiktórius eljárás keretében megvitathattak a Törvényszék előtti eljárás írásbeli és szóbeli szakaszában.
Nem róható fel tehát a Törvényszéknek az, hogy figyelmen kívül hagyta volna a kontradiktórius eljárás elvét, amennyiben nem tett fel konkrét kérdéseket valamennyi felhozott érvre vonatkozóan. Egyébiránt Románia egyetlen olyan, az eljárás kimenetele szempontjából lényeges elemet sem jelölt meg, amelyről ne szerzett volna tudomást, és amellyel kapcsolatban ne tudott volna állást foglalni a Törvényszék előtti eljárás akár írásbeli, akár szóbeli szakaszában.
