Az Európai Parlament képviselői kedden Roberta Metsolát (EPP, Málta) választották az EP elnökének. Az első szavazási körben 458 szavazattal megválasztott képviselőnő 2024-ig tölti be tisztségét.
Roberta Metsola három jelölt közül az első szavazási körben 458 szavazattal megszerezte a leadott 690 titkos távszavazat abszolút többségét, ezzel megnyerte a választást. Kosma Złotowski (ECR, Lengyelország) az ülésnap kezdetén visszavonta jelöltségét, így a jelöltek száma háromra csökkent.
A máltai néppárti képviselő két és fél évig tölti be a Parlament elnöki tisztségét addig, amíg a 2024-es európai választások után fel nem áll az új Parlament.
A szavazás eredménye
1. Roberta Metsola (EPP, Málta): 458
2. Alice Bah Kuhnke (Zöldek/EFA, Svédország): 101
3. Sira Rego (Baloldal, Spanyolország): 57
Összes leadott szavazat: 690
Üres vagy érvénytelen szavazat: 74
A megválasztáshoz szükséges abszolút többség: 309
Roberta Metsoláról
Roberta Mesola 1979-ben született Máltán.
2013 óta az Európai Parlament képviselője, most pedig a valaha megválasztott legfiatalabb elnöke lett.
2020 novemberétől töltötte be az első alelnöki posztot, majd David Sassoli elnök január 11-i halálát követően a Parlament megbízott elnöke volt. Az Európai Parlament történetének harmadik elnöknője lesz, Simone Veil (1979-1982) és Nicole Fontaine (1999-2002) után.
Metsola megválasztása utáni beszédében elmondta: „Elnökként elsőként David Sassoli örökségére szeretnék gondolni: harcos volt, Európáért és értünk, ezért a Parlamentért küzdött […]. Azzal tisztelgek emléke előtt, hogy elnökként mindig kiállok Európáért, a demokrácia, a méltóság, az igazság, a szolidaritás, az egyenlőség, a jogállamiság és az alapvető jogok jelentette közös értékeinkért.
Szeretném, ha visszatérne az emberek hite és lelkesedése az európai projekt iránt […]. Kedves európaiak, a következő években Európa szerte többen ettől az intézménytől várják majd az iránymutatást, míg mások ehelyett a demokratikus értékeink és európai alapelveink határait próbálgatják majd. Fel kell vennünk a harcot az unióellenes szólamokkal, amelyek annyira könnyedén terjednek. A félretájékoztatás és a hamis információk terjesztése felerősödött a járvány idején, és számára mindig termékeny talaj a könnyen kiaknázható cinizmus és a nacionalizmus, az önkény, a protekcionizmus és a bezárkózás kínálta olcsó megoldások.”
Metsola elnök hangsúlyozta: „Európa azonban pont ennek ellentétéről szól. Arról, hogy kiálljunk egymásért, hogy közel hozzunk egymáshoz az embereket. Hogy megvédjük az alapító apák és anyák elveit, amelyek a háború romjaiból és a Holocausttól a békéig, a reményig, és a jólétig vezettek minket. 22 évvel ezelőtt Nicole Fontaine-t választották meg, 20 évvel Simone Veil elnöksége után. Nem kell ahhoz még 20 évet várnunk, hogy egy másik nő is itt állhasson.”
Az elnök teljes felszólalása ITT tekinthető meg.
Az Európai Parlament elnökéről
A Parlament Eljárási szabályzatának 22. cikke értelmében az elnök széles körű végrehajtási és képviseleti jogkörrel rendelkezik. A szabályzatban konkrétan megfogalmazott feladatok mellett az elnök „rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a Parlament üléseinek levezetéséhez, valamint az ülések szabályszerű lefolytatásának biztosításához szükségesek”. Ezt jól példázzák a koronavírus-járvány kezdete óta a Parlament zökkenőmentes működését biztosító döntések.
Az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikke alapján a Parlament tagjai közül választja meg elnökét. Az 1979-es első, általános választójog alapján megrendezett európai választás óta mindegyik elnököt két és fél éves, megújítható időtartamra választják meg. Egy parlamenti ciklusban ezért rendszerint két elnök tölti be a tisztséget. A Parlamentnek az 1952-es létrehozása óta összesen 31 elnöke volt, akik közül 17-en 1979 után álltak az intézmény élén.
