Alapjogi érintettségű, országos jelentőségű választási ügyekben az önkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzatnak a választási eljárást érintő érdemi módosítása és a módosított szabályok alapján lefolytatott szavazás között olyan megfelelő időnek kell eltelnie, hogy arra az önkormányzat képviselői felkészülhessenek – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/4723/2021. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék támadott végzését, valamint az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) támadott közgyűlési határozatait.
Az indítványozó az ORÖ közgyűlésének tagja, nemzetiségi önkormányzati képviselő, az alkotmányjogi panasz előzményeként szolgáló nemperes eljárás kérelmezője. Indítványában előadta, hogy az ORÖ 2021. november 9-ediki közgyűlésén általa tapasztalt jogsértések miatt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez az ORÖ e közgyűlésén elfogadott, az országos nemzetiségi lista állításáról és a jelöltek számáról, illetve a jelöltek személyéről és sorrendjéről szóló határozatai ellen. A törvényszék a felülvizsgált határozatokat helybenhagyta. A bíróság a támadott végzésben az indítványozó kérelmének elutasítását részben arra alapította, hogy a nemzetiségi listaállítás belső eljárásrendjének megsértésére, így a szavazás titkosságának, valamint a döntés befolyásmentességének sérelmére vonatkozó állítását a kérelmező indítványozó bizonyítékokkal nem támasztotta alá. Az indítványozó ezzel kapcsolatban azt állította, hogy a nemzetiségi lista megalkotására irányuló eljárás különös szabályai alapján elrendelt zárt ülésre tekintettel az ott történtek jogellenességének bizonyítására az érdekelteknek nincs valódi lehetősége, az eljáró bíróságnak ezzel szemben lehetősége lett volna az állítások valóságát hivatalból vizsgálni. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság nem folytatta le megfelelően a bizonyítási eljárást, ami sérti az indítványozó tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az a körülmény, hogy
az ORÖ közgyűlése a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét, amely a választási eljárást közvetlenül érintette, érdemben módosította, majd ezt követően azonnal (felkészülési idő biztosítása nélkül) alkalmazta, olyan körülmény, amely a szavazást, és így a jelöltállítást érdemben befolyásolta, a módosított szabályozáshoz való alkalmazkodást lényegében ellehetetlenítette.
Sem az ORÖ jelen levő tagjainak, sem pedig a jelen nem lévő, de aktív választójoggal rendelkező tagoknak nem volt lehetőségük arra, hogy a módosítással kapcsolatban kialakult álláspontjuk alapján közvetlenül részt vegyenek a szavazásban. Emellett a romák országos közösségéhez tartozó választópolgároknak sem nyílt lehetősége arra, hogy a módosításról véleményüket kialakítva tájékoztassák képviselőiket a jelöltállítással összefüggő álláspontjukról, akik aztán e vélemények alapján saját meggyőződésüket kialakítva szavazhattak volna a jelöltek sorrendjéről.
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy mindez olyan mértékben sérti a jogbiztonság követelményét, hogy emiatt a listaállítás elrendelését, és a szavazás aktusát deklaráló közgyűlési határozatok, valamint az azok jogszerűségét felülvizsgáló bírósági döntés is alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság az üggyel összefüggésben tehát megállapította, hogy
alapjogi érintettségű, országos jelentőségű választási ügyekben az önkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzatnak a választási eljárást érintő érdemi módosítása és a módosított szabályok alapján lefolytatott szavazás között olyan megfelelő időnek kell eltelnie, amely kielégíti a kellő felkészülési idő alaptörvényi követelményét oly módon, hogy arra az önkormányzat képviselői felkészülhessenek.
