A kedd este benyújtott „veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” szóló salátatörvény-javaslat az élet szinte minden területét szabályozza, a választási szabályoktól a hulladékkezelésen át és több, eddig rendeleti úton bevezetett szabályt véglegesít. A Niveus Consulting Group ezek közül a legfontosabb munkaügyi és adózási kérdéseket vizsgálta.
Végleg búcsút mondhatunk a NAV által készített áfabevallásnak?
“Érdekes módon nem az adócsomagban, hanem ebben a javaslatban jelenik meg több áfával kapcsolatos szabály. Egyrészt a javaslat végleges jelleggel hatályon kívül helyezné a NAV által készített áfabevallás-tervezetekre vonatkozó szabályokat”
– emeli ki Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere kiemelte.
Emlékeztetőül, a NAV elvileg már idén júliusban áfabevallás-tervezetet küldött volna a cégeknek az online számla és pénztárgép adatbázis alapján. Ez egy jelentős adminisztratív könnyítés lett volna a cégek számára, azonban a bevezetés határidejét először novemberre, majd januárra halasztották. Úgy tűnik, hogy a NAV egyelőre hosszabb időre letett arról, hogy az áfabevallás-tervezeteket előkészítse a cégek számára.
A hatályon kívül helyezés utalhat arra, hogy a NAV informatikai rendszerét egyelőre nem tudták felkészíteni erre a feladatra. Másrészt ez egy nagyon sajnálatos fejlemény, mert az online számlarendszer bevezetése és jelentős kibővítése miatt felmerült pluszköltségek enyhítésére épp az volt az egyik ígéret, hogy a bevezetését követően hosszú távon egyszerűsödni fog a cégek élete.
Szintén az áfát érintő, technikai jellegű szabály, hogy
az Európai Bizottság meghosszabbította a magyar kormány részére adott engedélyt egyes termékek fordított adózására. Így 2022. július 1-je után is fordított áfa alá esnek majd egyes gabona-, illetve acélipari termékek.
Véglegesítik a home office szabályozást és az adómentes home office támogatást
Gyakorlatilag az első korlátozások bevezetése óta napirenden van a home office átfogó, törvényi szintű szabályozásának kérdése. Az elmúlt egy évben ennek ellenére csak rendeleti úton, ideiglenes jelleggel kezelték a megnövekedett home office igényhez kapcsolódó jogszabályokat. Ez több esetben is ellentmondásokra vezetett, bizonytalanságot szült.
A javaslat a problémát azzal orvosolná, hogy
a Munka Törvénykönyvében jelenleg is szereplő, ám rendkívül rugalmatlan távmunkavégzés-szabályozást kiterjeszti a csak részben otthonról végzett munka esetére is.
Jelenleg ugyanis a Munka Törvénykönyve csak a kizárólag otthonról végzett munkát tekinti távmunkának.
A Munka Törvénykönyve mellett
módosítanák a munkavédelmi előírásokat is, ráadásul rendkívül előremutatóan külön szabályokat vezetnének be a kizárólag informatikai eszközön végzett otthoni munka és az egyéb otthonról végzett munka esetében.
Előbbi esetben jelentősen csökkentik a munkáltató felelősségét a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása kapcsán. A munkáltató ilyen esetben már csak azért felelne, hogy a munkavállalót megfelelően tájékoztassa a megfelelő munkavégzési hely kiválasztására, és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokról. Ezek alapján pedig a munkavállalónak magának kell kiválasztania a megfelelő munkavégzési helyet. Ez a home office rendkívül korszerű, életszerű szabályozását vetíti előre.
Szintén üdvözlendő, hogy
az otthonról dolgozó munkavállalóknak adómentesen adható, szabadon felhasználható költségtérítést is véglegesítik.
A veszélyhelyzet megszűnését követően is lehetőség lesz arra, hogy a legalább részben home office-ban dolgozó munkavállalók részére havonta a minimálbér 10%-ig adómentesen lehessen költségtérítést adni. A tervezet egyértelművé teszi azt is, hogy a költségtérítés a felek megállapodásán alapul, így pont kerülne annak a vitának is a végére, hogy a munkavállaló kérheti-e egyoldalúan a költségtérítést.
