Egy folyamatban lévő törvényjavaslat nyomán számos fontos változás várható a Földforgalmi törvényben és más kapcsolódó jogszabályokban. A zöldpapírt felváltó elektronikus regisztráció 2023. februárjától várható, viszont a többi változás már 2022-től hatályba léphet. A tervezett változások lényegét Szabó Gergely LL.M., a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda ügyvédje ismerteti.
Elektronikus regisztráció, közeli hozzátartozók közötti tulajdonátruházás
A törvényjavaslat egyik legjelentősebb változtatása, hogy
a föld tulajdonjogát érintő jogügyletek írásba foglalása esetére 2023. februárjától megszünteti a biztonsági kellékekkel rendelkező okmány – vagy ismertebb nevén a „zöld papír” – használatát.
Helyette a javaslat a szerződések elektronikus regisztrációját írja elő, amelynek részletszabályait kormányrendelet fogja tartalmazni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárások 2023. februárjától várható elektronikussá tételére tekintettel alapvetően szükséges módosítás volt.
Emellett a törvényjavaslat
a visszaélések megakadályozása érdekében a közeli hozzátartozók közötti tulajdonátruházás kapcsán is előírja a Földforgalmi törvény 13. §-a szerinti vállalások megfelelő alkalmazását.
A jövőben a közeli hozzátartozók közötti tulajdonátruházás esetén is kötelezettséget kell vállalnia a tulajdonszerzőnek arra nézve, hogy
- a földet maga használja,
- a földhasznosítási kötelezettségének eleget tesz, továbbá
- vállalnia kell, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja amennyiben a jogelőd, azaz a közeli hozzátartozója is megtette ezen nyilatkozatokat a korábbi szerződésben.
Ezek a rendelkezések ezidáig a „sima” adásvételnél érvényesültek kötelezően, a közeli hozzátartozók között nem. Így a jogszabályi rendelkezés megkerülhető volt egy közeli hozzátartozók közötti jogügylet beiktatásával.
Dologösszességként való értékesítés
A törvényjavaslat elfogadásával
változni fognak a föld dologösszességként való értékesítésének feltételei is.
A dologösszességként való értékesítésről akkor beszélhetünk, ha több földet egy egybefoglalt vételáron ad el a tulajdonos.
Ennek egyik alapesete, ha a földek egymással szomszédosak. A javaslat alapján azonban a használó személyéhez kötődő kritérium módosul. Azaz a jövőben lehetőség nyílik az egybefoglalt vételáron való értékesítésre abban az esetben is, ha a földek azonos, vagy egymással szomszédos járás területén fekszenek és a földek bejegyzett felhasználója eladó vagy legalább három éve a vevő.
Továbbá a visszaélések elkerülése érdekében az egybefoglalt vételáron történő tulajdonátruházás esetén a földműves tulajdonostársat megillető elővásárlási jogot csak akkor lehet gyakorolni, ha az valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll. A tervezett szabályozás a haszonbérleti szerződések esetén is alkalmazásra kerülne.
Érdemi vizsgálat a kifüggesztést megelőzően
Jelenleg, ha a termőfölddel kapcsolatos, hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés (adásvétel, haszonbérlet) kapcsán hirdetményi közzétételnek (ún. kifüggesztésnek) van helye az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében, a szerződés hatóság általi vizsgálatára csak a hirdetményi eljárást követően kerül sor. Ezért előfordul, hogy ha hiba van a szerződésben és így az ügylet nem kap jóváhagyást, akkor a 60 napos hirdetményi eljárást újból meg kell ismételni az új szerződéssel.
Ezt elkerülendő,
a javaslat úgy változtatná meg az eljárást, hogy a hatóság már a hirdetményi eljárást, a kifüggesztést megelőzően kiszűrhesse a szerződés alapvető hiányosságait.
Ennek megfelelően a megkötött szerződés közvetlenül a mezőgazdasági igazgatási szervhez kerül majd benyújtásra, amely – a szerződés alapvető kellékeinek ellenőrzése után – hivatalból felhívja a jegyzőt a szerződések közzétételére.
A javaslat alapján számos felesleges ügy gyorsan kiszűrésre tud kerülni és hiba esetén nem kell hónapokat várni az ismételt kifüggesztés miatt. Ez pedig végső soron az eljárások gyorsulását fogja eredményezni.
Haszonbérleti szerződéseket érintő változások
Szintén jelentős módosítása a törvényjavaslatnak, hogy
a haszonbérleti szerződések esetén lehetősége van a mezőgazdasági igazgatási szervnek a szerződések jóváhagyásának megtagadására, amennyiben a haszonbér, vagy a szerződésben meghatározott egyéb ellenszolgáltatás (ideértve különösen a mezei leltár szerinti elszámolást) ellenértéke aránytalan.
Aránytalannak kell tekinteni az ellenszolgáltatást, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos haszonbér mértékétől való eltérést indokolják. Ilyen előnyös tulajdonságként vehető figyelembe a föld fekvése, minősége, öntözhetősége, művelhetősége vagy közútról való megközelíthetősége. Ugyanakkor nem vehetők figyelembe jövőbeli bizonytalan események és olyan körülmények, amelyek legalább részben a haszonbérlő elhatározásától vagy kockázatvállalásától függnek. Az átlagos haszonbértől való eltérés esetén a haszonbérbe adó köteles bizonyítani az arányosságot. Az Agrárkamara jelzéssel élhet az aránytalanság kapcsán a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása során.
A fentieken túl a jövőben
a haszonbér mértékének csökkentése esetén igazolni kell a piaci körülmények lényeges megváltozását.
Továbbá a haszonbérlet időtartama meghosszabbítása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a szerződés meghosszabbított időtartama megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, azaz egyéb érdemi vizsgálatot nem végezhet.
„Bár jelentős változásokat hoznak a fenti módosítások, nem szabad elfeledni, hogy jelenleg még csak törvényjavaslat szintjén vannak. Az elfogadott jogszabály tartalma ezektől akár el is térhet” – foglalta össze Szabó Gergely LL.M. ügyvéd.
Szabó Gergely LL.M., a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda ügyvédje:
