“A lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogi legitimitása, nem független, és a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult” – fogalmazta meg csütörtökön elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament. “Az EP a saját hatáskörén túllépve foglalt állást a lengyel alkotmánybírósági döntésről” – kommentálta pénteken a lengyel közszolgálati rádióban az előző nap megszavazott dokumentumot Piotr Wawrzyk külügyminiszter-helyettes.
Az EP nem kötelező érvényű, 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában “az európai értékek és jogszabályok elleni támadásként” értékelte a lengyel alkotmánybíróság október eleji döntését. Ebben
a varsói taláros testület megerősítette a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben, valamint azt, hogy az Európai Unióra (EU) átruházott hatáskörök csak az alaptörvénynél alacsonyabb jogszabályokra vonatkoznak.
Az EP csütörtöki állásfoglalásában megállapította: “A lengyel alkotmánybíróság illegitim, nem független, és alkalmatlan a lengyel alkotmány értelmezésére.”
“Az uniós parlament állásfoglalása csak a képviselők nézeteit tükrözi, de senkire nézve sem kötelező”
– húzta alá Wawrzyk, hozzáfűzve: a dokumentum “sehogyan sem helyezhető el az EP és az EU hatáskörein belül”.
Az Európai Parlament az utóbbi években, különösen Lengyelországot illetően, “olyan állásfoglalásokat szavaz meg, amelyeknek semmi közük a valósághoz”, a “jogosulatlanul” elfogadott dokumentumokkal pedig csökkenti önmaga és az egész EU tekintélyét – jelentette ki a miniszterhelyettes.
Megállapította:
“Az uniós intézmények esetében az alapszerződésekben rögzített hatásköreik bővítését célzó törekvés tapasztalható.”
Arról, hogy az uniós szervek kisajátítják a hatásköröket, Mateusz Morawiecki miniszterelnök is beszélt az EP-ben elhangzott keddi felszólalásában – idézte fel Wawrzyk.
A képviselők az állásfoglalásban egy sor intézkedésre szólították fel az Európai Bizottságot (EB) Lengyelországgal szemben, a többi között arra, hogy jelentse ki, hogy a Szerződés 7. cikk 1. bekezdése értelmében Lengyelországban fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata; indítson kötelezettségszegési eljárásokat, és kérjen ideiglenes intézkedést az Európai Bíróságtól, és ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni, 58 milliárd euró összegű lengyel helyreállítási tervet. A tervezetet az EB-nek korábbi megállapodások szerint augusztus elején kellett volna jóváhagynia.
Wawrzyk erről elmondta: a terv elfogadása késleltetésének semmilyen formális oka nincs, az elmaradt döntés pedig alapot nyújt Varsónak arra, hogy panaszt nyújtson be az uniós bírósághoz az EB tétlensége miatt.
A témát a külügyi tárca egy másik miniszterhelyettese, Szymon Szynkowski vel Sek is kommentálta pénteken a közszolgálati rádió hírcsatornájának. Szerinte
“alaptalan, hogy a pénzügyi eszközöket az EU zsarolásra használja fel, és úgy állítsa be, mintha a lengyel igazságügyi reform miatt veszélybe kerülnének az EU pénzügyi érdekei”.
Szynkowski vel Sek szerint a helyreállítási alapból a pénz előbb-utóbb Lengyelországba kell, hogy kerüljön.
A helyreállítási terv forrásaiból a lengyel kormány a Lengyel Megállapodás nevű országfejlesztő program egy részét fedezné. Morawiecki szerdán a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízióban elmondta: amennyiben az EU “pénzügyi zsarolással” próbálkozna Lengyelországgal szemben, Varsó “rugalmas és kreatív módon” fog reagálni. Kifejtette: annak tudatában, hogy “Brüsszelben nem csak barátai vannak”, a lengyel kormány már saját eszközeiből elkezdte a Lengyel Megállapodás megvalósítását.
Varga Judit, hazánk igazságügyi minisztere így kommentálta az EP frissen elfogadott állásfoglalását: “Azért az agyrémnek is van határa! Történelmi mélypont, hogy egy, az objektivitás látszatára sem adó, nyíltan politikai zsarolótestületként működő uniós intézmény megkérdőjelezi egy szuverén tagállam legfelsőbb bírói szervének kvázi a létezését.“
