Törvényhozók, bírák, ügyészek, jogászok, közjegyzők, ügyvédek – ez a kereseti sorrend a 2020-as évre vonatkozóan a jogi hivatásrendek között. A törvényhozók, a bírák és az ügyészek a többi jogász munkakörhöz képest magasan a legtöbb pénzt viszik haza munkájuk ellenértékeként, az ügyvédek pedig a legkevesebbet – olvasható ki a talán meglepőnek ható eredmény a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikáiból.
Közel 40 ezer forinttal nőtt a magyarok bruttó átlagkeresete 2019 és 2020 között – ezt mutatják a KSH 2020-as statisztikái, amely szerint az átlag bruttó fizetés a tavalyi évben 403 616 forint volt. Vannak azonban, akik ennek az ötszörösét is megkeresik – méghozzá teljesen legálisan.
A hivatalos adatok szerint ma Magyarországon a legmagasabb havi átlagfizetés bruttó 1,97 millió forint – a kereseti-listát ezzel az összeggel a légforgalmi irányítók vezetik. A listavezetők mintegy 30 százalékkal keresnek többet, mint a második helyezett törvényhozók, miniszterek, államtitkárok.
A TOP20 legjobban keresők között többségben vannak a gazdasági szakemberek, a vállalatok különböző szakterületeinek vezetői, de a második hely birtokosai a törvényhozók 1,38 millió forintos átlagjövedelemmel. A 9-ik helyen a bírák végeztek 1,1 milliós átlagkeresettel. Az ügyészeknek csak a 17-dik hely jutott – ők havonta átlagosan 978 ezer forintot visznek haza.
Nem jutottak be a TOP20-ba a jogtanácsosok bruttó 754 ezer, az ‘egyéb jogi foglalkozásúak’ bruttó 558 ezer, a közjegyzők bruttó 475 ezer forint havi keresettel, és az ügyvédek sem bruttó 370 ezer forintos havi átlagjövedelmükkel.
Érdekesség, hogy a jogi végzettségűek 50 év fölött keresnek a legjobban, kivéve az ügyvédeket, akik 30-39 éves koruk között viszik haza a legtöbb pénzt.
Kapcsolódó:
