“A jogászgyűlés célja, hogy teret adjon a magyar jogászok szakmai és tudományos eszmecseréjének, valamint hatást gyakoroljon a “jog fejlesztésére”” – hangsúlyozta megnyitó beszédében Bánáti János, a jogászgyűlés elnöke. A Magyar Jogász Egylet (MJE) által rendezett tizenötödik Magyar Jogászgyűlést Balatonfüreden tartják szeptember 23-25-dikén, csütörtöktől szombatig.
1870-ben tartották az első magyar jogászgyűlést, és bár a koronavírus-járvány miatt a kerek évfordulón nem lehetett megtartani a rendezvényt, az idei, 151. évfordulón a hagyományok szerint megrendezték a jogász-fórumot.
“Kezdetektől fogva kiemelten kezelte a kormány a jogászgyűlést, ezt bizonyítja, hogy a korábbi jogászgyűléseken több alkalommal volt jelen mások mellett előadóként vagy díszvendégként a hivatalban lévő köztársasági elnök, a legfelsőbb bíróság elnöke, a legfőbb ügyész” – mondta nyitóbeszédében a MÜK elnöke. A kormányzatot minden alkalommal az igazságügyi miniszter mellett más kormánytagok is képviselték, mint ahogy az idei esztendőben is, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter mellett Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is előad majd – tette hozzá.
Trócsányi László, európai parlamenti képviselő, a Magyar Jogász Egyesület elnöke a megnyitón Concha Győző jogászt idézte, aki szerint
“a rend az emberi erőknek, javaknak, tevékenységeknek belső összefüggése, a rendőrség pedig a belső folyamatoknak csak időleges külső támogatója; mint egy jó orvos, támogathatja az organizmus működését, de nem teremtheti.”
Ezt követően Wass Albert gondolatait tolmácsolta, miszerint
“törvény és rend nélkül nincs világ.”
Varga Zs. András: A Kúria kitüntetett feladata a jogegység biztosítása
“A 2011-ben megalkotott Alaptörvény, a korábbi ideiglenes alkotmánnyal egyezően, a jogegység biztosítását a Kúria kitüntetett feladataként jelölte meg” – hangsúlyozta a Kúria elnöke csütörtökön Balatonfüreden.
Varga Zs. András A jogegység biztosításának európai modelljei címmel megtartott előadásában azt vezette le, hogy “miközben európai modellekről beszélgetünk, aközben arra is kíváncsiak vagyunk, vajon a modellhálóhoz a Magyarország által választott megoldás hogyan illeszkedik”. Úgy vélte, nem érdemtelen a kérdés, mert komoly szakirodalmi vita folyt erről, vajon “szokatlan, meglepő, saját hagyományaival teljes mértékben szakító, önkényes megoldást vezetett be az Országgyűlés 2019-20-ban, vagy pedig van ennek valami hagyománya nálunk is”. Rámutatott, a mostani, korlátozott precedens rendszernek voltak előzményei Magyarországon.
“A jog kötelező, be kell tartani” – szögezte le. Amikor a 19. században kialakultak a jogállamok – folytatta -, ezzel nem volt probléma, elméleti kételyek nélkül zárták le a vitákat. Időközben azonban a világnézet változott, “minden szó bizonytalanná, a bennünket körülvevő világ instabillá vált”, “ma már az sem mindegy, a jogszabály melyik értelmét veszik alapul döntéskor” – fogalmazott.
Varga Zs. András hangsúlyozta, hogy a jogegységnek többféle megközelítése van, hiszen lehet természetes, amikor ragaszkodnak korábbi jogértelmezésekhez, de lehet kontinentális döntvényeken nyugvó elvi döntések vagy – angolszász mintára – precedens alapján kialakuló jogegység is.
Magyarországon korlátozott precedensrendszer van, ahol 1998 és 2020 között kötelező jogegységi határozatokat hozott a Kúria, ott tavaly óta jogegységi határozatok és precedensek formájában biztosítja a jogegységet.
Azért korlátozott a precedensrendszer, mert minden bíróság köteles figyelemmel lenni a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett határozataira, de a többi bíróságé csak a felekre vonatkozik – jelezte.
OBH-elnök: A pandémia nagymértékben felgyorsította a bíróságok digitalizációját
“A koronavírus-járvány nagymértékben felgyorsította a bíróságok digitalizációját, a pandémia nélkül 5-10 év alatt sem érték volna el a mai szintet” – hangsúlyozta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Magyar Jogász Egylet 15. Magyar Jogászgyűlésén csütörtökön.
Senyei György A Bíróságok működése a veszélyhelyzet alatt című előadásában rámutatott: a baj “katalizálta” az elektronikus eszközök használatát a bíróságokon, és elértek arra a szintre, “ahonnan visszafordulni nem érdemes, és a bírók többsége nem is akar”.
Hozzátette: a digitális megoldások és az informatikai szolgáltatások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és sok esetben át is alakították mindennapjaikat.
Az elnök felidézte, hogy a veszélyhelyzet idején speciális szabályok érvényesültek, a személyes jelenlét szerepe csökkent, előtérbe került az írásos ügyintézés és a telekommunikációs eszközök használata.
Eleinte látták a megváltozott rendszer “gyermekbetegségeit”, de működtek, mert “ha a bírósági rendszerben a jogkereső közönség nem juthat az igazság közelébe, az az állam működésének leállását jelentette volna” – tette hozzá.
Senyei György arról is beszélt, hogy a bírósági tárgyalások helyett más megoldásokat kerestek, ennek köszönhetően a büntetővégzések száma 37,5 százalékkal nőtt 2020 márciusa és 2021 márciusa között.
Teret hódított a távmeghallgatás is, havi több mint kétezer távmeghallgatást tartottak ebben az időszakban, és a gyanúsítotti kihallgatások esetében elérte a 82 százalékot – fűzte hozzá.
Polt Péter: Az ügyészi feladatkör bővülése az eljárás felgyorsulását eredményezte
“Az ügyészi feladatkör bővülése az eljárás felgyorsulását eredményezte az elmúlt tíz évben” – hangsúlyozta a legfőbb ügyész csütörtökön Balatonfüreden.
Polt Péter A 150 éves magyar ügyészség a legújabbkori kihívások tükrében című előadásában azt hangsúlyozta, hogy az ügyészi feladatkör és felelősség bővülése a bírói szak rövidülését eredményezte az elmúlt évtizedben.
“Az előkészítő eljárás bevezetése lehetővé teszi, hogy egyre több vádlott esetében ítélet szülessen már az előkészítés során”
– húzta alá.
Hangsúlyozta: az ügyészség fokozatosan kilépett kizárólagos nemzeti jellegéből, megvalósítva az EU-tagállami szervek együttműködését, valamint a “nemzetek feletti Európát”, melyre jó példa az Európai Ügyészség.
Mint mondta, mind a tagállamok együttműködése, mind a “nemzetek feletti Európa” megvalósítása azt a célt szolgálja, hogy visszaszoruljon a bűnözés.
Közölte: a két napja megjelent OLAF-jelentés tanúsága szerint 2020-ban 20 százalékkal kevesebb költségvetést érintő csalást tártak fel, mint 2019-ben, a csökkenés öt éve folytatódik.
Polt Péter felidézte, hogy a modern ügyészség 150 éve alakult meg azzal a céllal, hogy az állam közérdekeit képviselje. Mint mondta, az új királyi ügyészség a kormányzat alá volt rendelve, de az idők során függetlenedett.
Hangsúlyozta: az ügyészség jelen van a társadalom mindennapjaiban, a szerepe folyamatosan változik és egyre inkább felértékelődik.
Bánáti: az ügyvédi társadalom “jól érzi magát” a magyar és az európai térben egyaránt
A magyar ügyvédek a jelenlegi magyar és európai térben általában “jól érzik” magukat és bíznak a jövőben – mondta a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a 15. Magyar Jogászgyűlésen csütörtökön.
Bánáti János Az ügyvédi hivatásról szóló előadásában kiindulási pontnak nevezte az ügyvédekre vonatkozó törvény 1991-es módosítását, amikor a mintegy 1600 jogtanácsost a csaknem 1200 tagú ügyvédi kamarába integrálták. Úgy fogalmazott: Az 1991-es változás keretei stabilak, lehet rájuk építeni, és jól szolgálták az ügyvédi hivatás, az igazságszolgáltatás, illetve az állam és az állampolgárok érdekeit.
“Az ügyvédek “hídszerepet” töltenek be a magán- és a közszféra között, a strasbourgi bíróság szerint is központi szerepet játszanak az igazságszolgáltatásban az egyének és a hatóságok közötti közvetítőkként. Tevékenységük nélkülözhetetlen a jogállamban, hiszen ők biztosítják a jogérvényesítés és a bírósághoz fordulás hatékonyságát”
– emelte ki.
Bánáti János előadásában beszélt az ügyvédi kamara függetlenségéről, a koronavírus-járvány időszakában egyre gyakoribbá váló home office munkavégzésről, valamint a távmeghallgatások gyakorlatáról is.
“A következő nagy változást az ingatlannyilvántartás és a cégeljárás digitalizációja jelenti, melyben az ügyvéd felhatalmazást kap arra, hogy átvezetheti az ingatlannyilvántartásban a változásokat.”
– jegyezte meg Bánáti János. Ezt a kamara elnöke a kormányzat ügyvédi hivatásrend iránti bizalmaként értékelte.
Varga Judit: Értékvitáink vannak az Európai Unióval, a jog pedig arra való, hogy az értékeket védje
“Értékvitáink vannak az Európai Unióval, a jog pedig arra való, hogy az értékeket védje” – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön a 15. Magyar Jogászgyűlésen.
Varga Judit a Magyar Jogász Egylet rendezvényén tartott előadásában részletes tájékoztatást adott arról, hogy “a sajtóban olvasható tipikus közjogi viták” mögött milyen szakmai viták húzódnak, így beszélt az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről, a 7-es cikkely szerinti eljárásról, a kötelezettségszegési eljárásokról, az európai bírósági eljárásokról, a Minority SafePackről, valamint a gyermekvédelmi törvényről.
A tárcavezető a jogállamisági jelentéssel kapcsolatban azt mondta: módszertani hiányosságok, egyoldalú hivatkozások, kettős mérce és politikai motiváltság húzódik mögötte. Arra hívta fel a figyelmet:
“Míg régen létezett jogállamisági párbeszéd, ahol tekintetbe vették a tagállami különbségeket, mára ezt felülírta a “legújabb gyakorlat”, hogy az Európai Bizottság jelentését NGO-k beszámolóira hivatkozva készíti, a tagállamok véleményének figyelembevétele nélkül.”
Az igazságügyi miniszter a Közjogi viták az európai fórumok előtt címmel megtartott előadásában azt is elmondta: a jogállamisági jelentések arra jók, hogy megismerhető más tagállamok jogállami berendezkedése, és ezek alapján világosan látszik, hogy a “magyar jogállam se nem jobb, se nem rosszabb, mint a világ bármely jogállama”.
Varga Judit álláspontja szerint Magyarországot 2018 óta ideológiai alapú támadás éri, amely “nem tudni, hová vezet”, de “szakmailag felkészülve állunk elé”.
Közölte, Magyarország a tartalmi problémák miatt indított kötelezettségszegési eljárások számát tekintve az európai középmezőnyben, az uniós jog átültetése miatt indítottak esetében az első harmadban van.
A miniszter örömének adott hangot amiatt, hogy a magyar bírák a legaktívabbak az EU-ban az előzetes döntéshozatali kérelmek benyújtásánál: 2016-2020 között a magyar bíróságok 104, míg a szlovákok 34, a svédek 37, a görögök pedig húsz ilyen kérelmet nyújtottak be. Úgy fogalmazott: állítólag megfélemlíti a magyar kormány a magyar bírákat, nem mernek az Európai Bírósághoz fordulni, miközben “itt az ékes bizonyítéka annak, hogy igen gyakran hozzájuk fordulnak”.
A Minority SafePack ügyével kapcsolatban megemlítette, hogy több mint egymillió aláírás gyűlt össze uniószerte a kisebbségi jogok sokkal hatékonyabb érvényesítéséért, de az Európai Bizottság – szembemenve az uniós szerződésekkel – nem foglalkozott a kérdéssel. Jelezte, hogy 2022-ben várható bírósági döntés az ügyben, Magyarország beavatkozott a szervezők mellett az eljárásba.
Varga Judit a családvédelmi törvényről szólva azt mondta: Litvániában 2009 júliusa óta hatályos a kiskorúak “nyilvános információktól való védelméről” szóló törvény, amely – mint hozzátette – ma már része az európai jogrendszernek is, és megvédi a családi értékeket, meghatározza, hogy a házasság egy férfi és egy nő szabad akaratából jön létre. Ezeket a litván bírák azóta alkalmazzák, tehát vannak példák ilyen szabályozásokra az EU-ban. Magyarországot mégis támadják ezért – jegyezte meg.
Gulyás: A kormánynak minden eszköz rendelkezésre áll a magyar érdek képviseletére
A kormánynak ma minden eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy az európai integráció keretei közt a magyar érdekeket képviselje – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédében.
Gulyás Gergely A kormány európai mozgásteréről szóló előadásában azt mondta: lehet, hogy ez az érdekképviselet “időnként nem szép, meg éles vitákkal fog járni”, de a magyar érdek érvényesítésének ma az Európai Unión belül nincs olyan korlátja, amelynek Magyarország ne tudna megfelelni.
A miniszter hangsúlyozta: a magyar bíróság független, a bírák függetlenek, és ez olyan mértékben megkérdőjelezhetetlen és erős, hogy a világnézeti különbözőségeken is messze túlmutat.
Gulyás Gergely az előadásban úgy vélekedett: a jogállami kérdések egyre inkább a politikai viták jogi köntösben való megjelenítését tartalmazzák. Hozzátette: az elmúlt években – most éppen a családvédelmi törvény, de korábban a migráció ügyében is – világosan látszott, hogy a politikai nézetkülönbségek társadalmi különbözőségeken alapulnak. Európa keleti és nyugati fele ugyanis másképp gondolkodik – hívta fel a figyelmet a miniszter.
“Magyarország leginkább abban érdekelt, hogy az EU-n belül is a jogállamiság elve érvényesüljön, azokat a vitákat, amelyek fennállnak, valóban jogi keretek közt lehessen megvívni, a politikai csatározások pedig ne érjék el azt a szintet, ahol már a jogi megoldások lényegtelenné vagy másodlagossá válnak”
– mondta Gulyás Gergely.
Megjegyezte: Magyarország több mint harminc, szabadságban és demokráciában eltöltött évére visszatekintve, az a célkitűzés “helyes és alternatíva nélküli”, hogy Magyarország az európai közösség tagja legyen. “Az intézményesített európai működésből, bárhogyan is hívják azt, ezt követően sem fogunk tudni kimaradni” – fogalmazott. Ugyanis egy globális világgazdasági versenyben egy tízmilliós ország és egy tizenegynéhány milliós nemzet kicsi ahhoz, hogy önmagában helyt tudjon állni – mutatott rá Gulyás Gergely.
Pintér: egy japán lap szerint Magyarország járvány elleni védekezése a második legjobb a világon
“Az egyik legnagyobb japán gazdasági napilap Magyarország koronavírus-járvány elleni védekezését – Kína után – a világ második legjobbjának ítélte” – mondta a belügyminiszter a Magyar Jogász Egylet (MJE) tizenötödik Magyar Jogászgyűlésén csütörtökön Balatonfüreden.
Pintér Sándor előadásában bemutatta, hogy a Nikkei COVID-19 Recovery Index alapján – melyben a járványkezelés, az oltás és a koronavírussal összefüggő korlátozó intézkedések alapján rangsorolnak – az előző augusztusi harmadik helyezés után a szeptemberben kiadott legfrissebb listán Magyarország világszinten Szaúd-Arábiával közösen a második helyen áll Kína mögött.
A belügyminiszter a koronavírus-járvány időszakában tett kormányzati erőfeszítéseket áttekintő előadásában hangsúlyozta: korábban a vörösiszap katasztrófát leszámítva csak árvizek miatti regionális veszélyhelyzeteket kellett kihirdetni Magyarországon.
A kormányzati lépések közül Pintér Sándor kiemelte, hogy a magyar kabinet már 2020. január 29-én döntött az operatív törzs felállításáról, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csak másnap hirdette ki a népegészségügyi veszélyhelyzetet.
A belügyminiszter – áttekintve a járvány különböző hullámainak alakulását – kitért a gazdaságvédelmi – köztük a munkaerő megtartását, a hiteltörlesztés megkönnyítését, valamint a fokozottan érzékeny ágazatok megsegítését célzó – intézkedésekre, valamint az informatikai fejlesztésekre. Nagy segítségnek nevezte a hatósági házi karantén okostelefonos ellenőrzési lehetőségét.
Pintér Sándor arról is beszélt: több tervezett műtétet elhalasztottak a járványidőszakban, de a kormány döntést hozott arról, hogy a felhalmozódott műtétekre külön anyagi támogatást kapnak a kórházak. Reményei szerint egyes területeken még az év végéig, de máshol legkésőbb február végéig el tudják végezni ezeket a beavatkozásokat.
