A késedelmes fizetés és a lánctartozás jelenleg a hazai gazdaság egyik legégetőbb problémája. A vállalkozások csaknem kétharmadának van legalább egy olyan üzleti partnere, amelyik késve fizetett – derül ki a Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézet a hazai körbetartozást vizsgáló friss, 2021. első félévet összegző kutatásából. Az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője néhány praktikus megoldásra hívja fel a figyelmet, amivel elkerülhetők, illetve megoldhatók a lánctartozás okozta nehézségek.
Az idei első félévben a hazai cégek közel kétharmadának (64 százalék) akadt legalább egy olyan üzleti partnere, amelyik késve fizetett. A válaszadók 26 százaléka ráadásul maga is tartozott beszállítóinak (ez egyébként 12 százalékpontos csökkenés az elmúlt év második félévben mért adatokhoz képest), 14 százalékuk pedig tartozás miatt legalább egyszer nem tudott fizetni – áll a Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézet 2021 első félévét vizsgáló „Késedelmes fizetés és lánctartozás a hazai vállalkozások körében” című felmérésében. Ezek alapján a késedelmes fizetés és a lánctartozás továbbra is komoly problémának tekinthető a hazai vállalkozások körében.
„Ma egy vállalkozás akkor jár el körültekintően, ha mindent megtesz a lánctartozás elkerülése érdekében. Ez ugyanis nem csak a bevételkiesés miatt jelenthet problémát, hanem gyakran bonyodalmas és időigényes jogi eljárást von maga után, ami leköti az erőforrásokat és tovább növelheti a kiadásokat”
– hangsúlyozza Bognár Ivett, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. A probléma megelőzésének vagy megoldásának azonban vannak hatékony eszközei.
1. Tájékozódás a szerződéskötés előtt
A kockázatok csökkentése érdekében minden esetben ajánlatos a leendő partner fizetőképességét, pénzügyi stabilitását előzetesen ellenőrizni. Ezt legegyszerűbben az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosan elérhető e-beszámoló oldalán lehet megtenni. Az ellenőrzést követően a pénzügyi adatok ismeretében dönthet a társaság az üzleti kapcsolat létesítéséről, illetve szükséges esetén a felek a szerződéskötéskor gondoskodhatnak a megfelelő jogi védelemről.
2. Harmadik fél bevonása kezesként
Biztonságot nyújtó, mégis viszonylag ritkán alkalmazott megoldás, ha kezesként harmadik felet vonunk be a megállapodásba. Erről célszerű külön megegyezést kötni, de az adott szerződésen belül is megoldható a kezesség rögzítése. Tartós vagy rendszeres szerződéses kapcsolat esetén érdemes figyelni arra, hogy a kezességvállalás valamennyi, a felek között létrejött vagy a jövőben megkötendő szerződésből eredő követelésre kiterjedjen. Egyszerű kezesség helyett ajánlott készfizető kezesség vállalásában megállapodni, ilyenkor ugyanis a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, így nem halogathatja a teljesítést addig, amíg a jogosult nem igazolja, hogy az eredeti kötelezettel (a céggel) szembeni igényérvényesítés nem vezetett eredményre.
3. Fizetési meghagyásos eljárás indítása
A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárás, amit szinte bárki kezdeményezhet, akinek lejárt követelése van. A fizetési felszólítástól ez alapvetően abban különbözik, hogy amennyiben a kézbesítettnek minősülő fizetési meghagyásnak az adós nem tesz eleget, illetve nem mond ellent, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, amely alapján már végrehajtás is kezdeményezhető. Az eljárás előnye, hogy rövidek a határidők (15 nap) és a fizetési meghagyás kibocsátásához nem kell a követelés jogalapját bizonyítani. Ilyen eljárás nagyjából bármilyen lejárt pénztartozás esetén kezdeményezhető, a törvény ugyanakkor meghatároz bizonyos korlátokat. Ezek közé tartozik például, hogy nem lehet ilyen eljárást kezdeményezni akkor, ha a követelés összege meghaladja a 30 millió forintot.
+1. Követelés átruházása
Sokszor érdemi segítséget nyújthat a cégeknek a követelés átruházása is. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy ekkor az átruházó elveszíti a rendelkezési jogát a követelés felett. Ha ebben gondolkodunk, akkor elsősorban (de nem kizárólagosan) faktoring cégekhez fordulhatunk. Mérlegelendő, hogy ilyen esetben a teljes követelésnek rendszerint csak egy részét kapjuk meg, attól függően, hogy az átvevő mennyire tartja valószínűnek, hogy a követelés később megtérül. Ez a megoldás az átruházó szempontjából azért lehet mégis kedvező, mert így hozzájuthat legalább a követelése egy részéhez, miközben „megszabadul” az igényérvényesítéssel összefüggő ügyintézéstől és költségektől.
Mivel minden eset különböző, és az ideális jogi megoldás az adott eset körülményeitől függ, vitás helyzetben a cégeknek érdemes követeléskezelési ügyben jártas szakemberhez fordulni részletes, az adott ügyre szabott útmutatásért.
