A több mint ezeréves államalapítás nemzeti ünnepének közeledtével, Magyarország alaptörvénye elfogadásának 10. évfordulója alkalmából a kormány az alkotmányban is rögzített Nemzeti hitvallás kifüggesztésével tiszteleg a magyar nemzet előtt és ugyanerre kéri a közintézményeket is – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerdán.
A kormányzati, államigazgatási és önkormányzati szerveket is arra kérik, hogy a középületekben jól látható helyen függesszék ki a Nemzeti hitvallást, ezzel tisztelegve a magyar nemzet előtt.
A kormány a mostani válságokkal küzdő Európában – a járvány és a migráció korában – különösen fontosnak tartja, hogy
szimbolikusan is megerősítse azokat az értékeket, amelyek Magyarország és a magyar nemzet megmaradását átsegítették az elmúlt évszázadokban
– írták a közleményben.
Hozzátették, Magyarországot napjainkban is “folyamatos és agresszív támadások érik”, amiért határozottan kiáll a nemzeti szuverenitásáért, a nemzeti, a gazdasági, pénzügyi érdekeiért, az európai keresztény kultúráért, a családok és a gyermekek védelméért. Ezért a Nemzeti hitvallásban már 10 éve rögzített mondatoknak ma talán még nagyobb a jelentőségük – szögezték le.
A 10 éve elfogadott új alkotmány jelentősége, hogy szimbolikusan is lezárta a múltat, hiszen az egykori kommunista térség országai közül hazánk volt az utolsó, amely a szovjet mintájú alaptörvényét lecserélte – hangsúlyozta a KTK, hozzátéve:
“Az új alaptörvény új fejezetet nyitott az ország történetében, felváltotta az 1949-es dátummal ellátott régi alkotmányt.”
Mindössze tíz éve van Magyarországnak olyan alkotmánya, amelyet “maga alkotott, idegen hatalmak befolyása nélkül, a nemzeti és az európai értékek iránt elkötelezve” – fogalmaztak.
Magyarország Alaptörvényét 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés, április 25-én hirdették ki és az 2012. január 1-jén lépett hatályba – az új magyar alkotmány célja nem a közjogi rendszer megváltoztatása volt, hanem a nemzeti értékek, nemzetstratégiai célok és jogállamisági garanciák meghatározása Magyarország gazdasági és szellemi megújuláshoz a “rendszerváltás utáni posztkommunizmussal átszőtt útkeresés után”.
A kormány szerint Magyarország alaptörvénye az elmúlt 10 évben bizonyított. “Erős és megbízható iránytű volt az elmúlt években véghez vitt gazdasági fordulathoz, Magyarország gazdasági és pénzügyi megerősítéséhez, a nemzeti szuverenitás érvényesítéséhez, a keresztény kulturális értékek védelméhez, a munkaalapú társadalom megteremtéséhez, a családi értékek és családtámogatások védelméhez, a gyermekek védelméhez, és a határon átívelő nemzeti összetartozás megteremtéséhez.”
Az alaptörvény a Nemzeti hitvallással kezdődik, amely rögzíti Magyarország helyét a nyugati civilizációban, és felidézi azokat a szellemi értékeket és történelmi tényeket, amelyek az ország történetében kiemelkedőek.
Az alkotmány tagadja a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett, emberiség elleni bűnök elévülését. A Nemzeti hitvallás kimondja azt is, hogy Magyarország jelenlegi szabadsága az 1956-os forradalomból eredeztethető, s kiemeli a szabadságáért és függetlenségért folytatott küzdelmek jelentőségét.
“Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette”.
A Nemzeti hitvallás:
“Isten, áldd meg a magyart!
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.
Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.”
