Nemrég két új állásfoglalás jelent meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) honlapján, amelyek a Google nyilvános adatbázisaiban elérhető linkek törlésével kapcsolatos kérelmekre vonatkoztak. Ezzel a két új állásfoglalással is gyarapodott azon NAIH-döntések köre, amelyek segítenek azoknak az adatvédelmi jogi ügyeknek a megítélésében, amelyek további alapjogi kérdéseket érintettek, így különösen, ahol a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a tájékozódáshoz való jog ütközik a személyes adatok védelméhez fűződő joggal.
Az egyik eset egy hazai közéleti botránnyal volt kapcsolatos, amelyről a sajtó, mint közérdeklődésre számot tartó ügyről tudósított. Ennek kapcsán egy közszereplőnek nem minősülő felső vezető is megnevezésre került, amely a pozíciója kapcsán összefüggésbe volt hozható a közéleti botránnyal. Az ügy kapcsán a NAIH kiemelt súllyal vette figyelembe az Alkotmánybíróság, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának témába vágó gyakorlatát, amely értelmében elsődlegesen
az adott vélemény, illetve tudósítás közügyekhez kapcsolódó jellegének, nem pedig az érintett személy státuszának van meghatározó szerepe.
Mivel a kérdéses linkeken elérhető cikkek, illetve tartalmak ténymegállapításokat közöltek, és feltételezésekbe nem bocsátkoztak az érintettet illetően, így a kapcsolat a közérdeklődésre számot tartó ügy, valamint a felső vezető pozíciója és magatartása között megállapítható volt. A NAIH továbbá kiemelte, hogy az adott cégnél eltöltött időtartam és az érintett pozíciója megtalálható szakmai életrajzi adatai között, így az az adott szférában tevékenykedő személyek számára egyébként is ismert, illetve megismerhető. A fentiek okán a NAIH egyetértett a Google LLC-nek az érintett törlési kérelmeit elutasító válaszaival és az eljárást megszüntette.
A másik esetben korábban művészeti tevékenységet folytató kormánytisztviselő kérte a Google nyilvános adatbázisaiban elérhető olyan linkek törlését, amelyek nyilvános rendezvényekre, illetve az általa korábban végzett művészeti tevékenységre vonatkoztak. A kérés kapcsán a NAIH kiemelte, hogy
az érintett a rendezvényeken történő részvétellel, illetve ott végzett művészi tevékenységével a kulturális közélet részesévé vált, így számolnia kellett azzal, hogy az azzal kapcsolatos hírekben, tudósításokban megnevezésre kerül, illetve az ottani tevékenysége kapcsán kép- és hangfelvétel készülhet róla.
Az érintett internetes oldalak a NAIH megállapítása szerint az érintettre nézve nem voltak sértők, a kormánytisztviselői jogviszonyát pedig hátrányosan nem érintették. Ezt támasztotta alá többek között az a tény is, hogy a kormányzati tisztviselők jogállására vonatkozó törvény sem állapít meg korábbi művészeti tevékenységgel kapcsolatos összeférhetetlenséget. Éppen ezért a NAIH ebben az ügyben is egyetértett a Google LLC azon döntésével, hogy elutasította az érintett törlési kérelmét, és ezt az eljárást is megszüntette a NAIH.
A fenti esetek érdekessége, hogy a NAIH az adott linkeken elérhető tartalmak közélethez kapcsolódó jellegén túl kiemelt súllyal vizsgálta a személyes adatok kezelésének (azaz az érintettekre vonatkozó információk elérhetővé tételének) érintettekre gyakorolt hatását, így mindkét esetben közös, hogy az információk tárgyilagossága, az érintettekkel kapcsolatban további negatív feltételezést vagy sértő jelleget kizáró természete döntő jelleggel bírt az ügyekben.
A NAIH nemcsak a böngészőn keresztül elérhető egyes találati eredmények törlése ügyében hozott irányadónak tekinthető döntéseket a közelmúltban, hanem több esetben vizsgálta médiatartalom-szolgáltatók által elérhetővé tett tartalmak törlését is.
Egy tavalyi ügy során például az érintett közvetlenül egy adott internetes hírportálhoz fordult egy róla szóló több, mint 10 éves cikk törlése érdekében. A panaszos akkor egyházi alkalmazottként keveredett botrányba, a cikk pedig a szexuális életére, irányultságára vonatkozó (a GDPR 9. cikke szerinti személyes adatok különleges kategóriái körébe tartozó) adatokat is közölt. A NAIH a döntéshozatal folyamán figyelembe vette, hogy az érintett azóta már elhagyta az egyházi pályát és a cikk elérhetősége különösen hátrányosan érintette. Mindemellett mérlegelte a NAIH azt is, hogy a cikk törlése vagy anonimizálása a már hírérték nélküli, régi információ okán az olvasók tájékozódáshoz való alapjogát nem sértené, illetve annak megtartásához a hírportálnak sem fűződik különösebb érdeke. Ezekre a szempontokra tekintettel a NAIH felszólította a hírportált a panaszosra vonatkozó személyes adatok, vagy – ha ez másképp nem teljesíthető –, a teljes cikk törlésére, amelynek a hírportál eleget is tett (lásd: NAIH 3865/2020; 123. o.).
Ehhez az ügyhöz hasonlóan a NAIH korábban felszólított egy másik műsorszolgáltatót egy olyan tartalom törlésére, amely egy büntetés-végrehajtási intézet karácsonyi készülődését mutatta be, és rögzítette az érintett, mint akkori fogvatartott nyilatkozatát is az eseménnyel kapcsolatban. Tekintettel azonban a négy évvel korábbi felvétel készítés óta eltelt időre és az érintett fogva tartásásának megszűnésére, a NAIH úgy határozott, hogy a közösség tájékozódáshoz való joga háttérbe szorul az érintett személyes adatok védelméhez való jogával szemben, így a tartalom törlése szükséges (lásd: NAIH 5421/2020, Uo., 123-124. o.).
A fenti esetek összességében segítenek azoknak az adatvédelmi jogi ügyeknek a megítélésében, amelyek egyéb alapjogi kérdéseket érintenek, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban a szólás- és véleményszabadság, illetve a tájékozódáshoz való jog gyakran ütközhet a személyes adatok védelméhez fűződő joggal. Mindemellett ezek az esetek rávilágítanak az alapjogi határterületeket érintő adatvédelmi ügyek rendkívüli egyediségére, esetről-esetre való megítélhetőségére, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy az érintettek érdekei és személyes adataik védelméhez fűződő joguk továbbra is különös súlyt kell, hogy képviseljenek egyéb alapjogok érintettsége esetén is.
