Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatcsomagot terjesztett elő a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós szabályok megerősítésére. A csomag részeként a Bizottság új, a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó uniós hatóság felállítására tesz javaslatot. A javasolt intézkedések célja, hogy javítsák a gyanús tranzakciók és tevékenységek felderítését, valamint bezárják a kiskapukat, melyeket a bűnözők illegális jövedelmek tisztára mosására, illetve terrortevékenységek finanszírozására használnak fel.
Amint azt az EU 2020–2025-ös időszakra szóló, biztonsági unióra vonatkozó stratégiája is hangsúlyozza, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós keretének megerősítése hozzá fog járulni az európai lakosság terrorizmussal és szervezett bűnözéssel szembeni védelméhez is.
Az új intézkedések jelentősen javítják a meglévő uniós szabályozási keretet azáltal, hogy figyelembe veszik a technológiai innovációhoz kapcsolódó új keletű kihívásokat. Ilyen új kihívás a virtuális fizetőeszközök megjelenése és térnyerése, a pénzmozgások fokozódó összetettsége az egységes piacon és a terrorista szervezetek globális jellegének erősödése. A Bizottság javaslatai sokkal következetesebbé fogják tenni az uniós szabályozási keretet, s ezzel meg fogják könnyíteni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó szabályok hatálya alá tartozó szereplőknek – különösen azoknak, amelyek határokon átívelő tevékenységet folytatnak –, hogy megfeleljenek a szabályoknak.
A előterjesztett javaslatcsomag tárgyát a következő négy jogi aktus képezi:
- a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó új uniós hatóság létrehozásáról szóló rendelet;
- a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó szabályokat tartalmaz többek között az ügyfél-átvilágítás és a tényleges tulajdonlás területén;
- a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló hatodik irányelv, amely az (EU) 2015/849 irányelv (a pénzmosás elleni negyedik irányelv, a pénzmosás elleni ötödik irányelvvel módosított változatban) helyébe lép, és amely a nemzeti jogba átültetendő rendelkezéseket – pl. a tagállami felügyeleti szervekre és pénzügyi információs egységekre vonatkozó szabályokat – tartalmaz;
- a pénzátutalásokról szóló 2015. évi (EU) 2015/847 rendelet felülvizsgálata a kriptoeszköz-átutalások nyomon követése érdekében.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:
- Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta: „Minden újabb pénzmosási botrány eggyel több a kelleténél, és újólag arra figyelmeztet, hogy a pénzügyi rendszerünk tökéletesítésére irányuló munkánk még korántsem ért véget. Az elmúlt években hatalmas előrelépést tettünk, és a pénzmosás elleni uniós szabályok jelenleg a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. De ezeket a szabályokat következetesen alkalmazni és szorosan felügyelni kell annak érdekében, hogy elérjék a várt eredményt. Ezért terjesztettük elő ma ezeket a határozott intézkedéseket, melyek célja, hogy felszámoljuk a pénzmosást, és elapasszuk a bűncselekményekből eredő jövedelemforrásokat.”
- Mairead McGuinness, a pénzügyi szolgáltatásokért, a pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott: „A pénzmosás egyértelmű veszélyt jelent a polgárokra, a demokratikus intézményekre és a pénzügyi rendszerre nézve. Nem szabad alábecsülni a probléma nagyságrendjét, és be kell zárni a bűnözők által használt kiskapukat. A mai csomag jelentős mértékben fokozza a pénzmosás felszámolására irányuló erőfeszítéseinket. Javítjuk a tagállami hatóságok közötti koordinációt és együttműködést, és létrehozunk egy új, a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó uniós hatóságot. Ezek az intézkedések segíteni fognak nekünk abban, hogy védjük a pénzügyi rendszer és az egységes piac integritását.”
Új uniós szintű, pénzmosás elleni hatóság
A jogalkotási csomag középpontjában egy új uniós hatóság létrehozása áll, amely átalakítja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet az EU-ban, és fokozza a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést. A pénzmosás elleni új uniós hatóság a nemzeti hatóságok munkáját koordináló központi szervként biztosítani fogja, hogy a magánszektor szereplői helyesen és következetesen alkalmazzák az uniós szabályokat. Az új hatóság támogatni fogja továbbá a pénzügyi információs egységeket az illegális pénzmozgásokkal kapcsolatos elemzési kapacitásuk növelésében, és a pénzügyi hírszerzést kulcsfontosságú forrássá teszi a bűnüldöző szervek számára.
Az új hatóság feladatai elsősorban a következők lesznek:
- létre fog hozni egy, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységek felügyeletére irányuló, EU-szerte egységes integrált rendszert, amely közös felügyeleti módszereken és egymáshoz közelített magas szintű felügyeleti normákon alapul;
- közvetlenül fogja felügyelni a legkockázatosabb – sok tagállamban működő vagy azonnali kockázatcsökkentési beavatkozást igénylő – pénzügyi intézményeket;
- nyomon fogja követni és koordinálni fogja a más pénzügyi szervezetekért felelős nemzeti felügyeleti hatóságokat, valamint össze fogja hangolni a nem pénzügyi szervezetek felügyeletét;
- támogatni fogja a nemzeti pénzügyi információs egységek közötti együttműködést, valamint meg fogja könnyíteni számukra, hogy összehangolják a tevékenységüket és közös elemzéseket végezzenek a határokon átívelő illegális pénzmozgások hatékonyabb felderítése érdekében.
Egységes uniós szabálykönyv a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó egységes uniós szabálykönyv Unió-szerte harmonizálni fogja a vonatkozó szabályokat, például részletesebb szabályokat fog előírni az ügyfél-átvilágításra, a tényleges tulajdonlásra, valamint a pénzügyi információs egységek és a felügyeleti szervek hatáskörére és feladataira vonatkozóan. A pénzügyi információs egységek a meglévő nemzeti bankszámla-nyilvántartások összekapcsolásával gyorsabban hozzá fognak tudni férni a bankszámlákkal és széfekkel kapcsolatos információkhoz. A Bizottság hozzáférést biztosít majd a bűnüldöző hatóságoknak ezekhez az adatokhoz, ami fel fogja gyorsítani a pénzügyi nyomozásokat és a bűncselekményekből származó vagyoni eszközök visszaszerzését a több országot érintő ügyekben. A pénzügyi információkhoz való hozzáférés szigorú biztosítékait a pénzügyi információk cseréjéről szóló (EU) 2019/1153 irányelv rögzíti.
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok teljes körű alkalmazása a kriptoágazatra
Jelenleg a kriptoeszköz-szolgáltatóknak csak bizonyos kategóriái tartoznak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok hatálya alá. A javasolt reform kiterjeszti ezeket a szabályokat a teljes kriptoágazatra, és az összes szolgáltatót arra kötelezi, hogy megfelelően világítsák át ügyfeleiket. A ma benyújtott módosítások biztosítani fogják a kriptoeszköz-átutalások, például a Bitcoin-tranzakciók teljes nyomonkövethetőségét, valamint a kriptoeszközök pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára történő felhasználásának felderítését és megelőzését. Emellett tilos lesz az anonim kriptotárcák használata, és a kriptoágazatban is teljeskörűen alkalmazni kell majd a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós szabályokat.
10 000 eurós felső határ az egész EU-ban a nagy összegű készpénzfizetések esetében
Az illegálisan szerzett jövedelmek tisztára mosásának egyik legkönnyebb módja a bűnözők számára a nagy összegű készpénzfizetés, mert ezeket a tranzakciókat nagyon nehéz felderíteni. A Bizottság ezért a mai napon az egész EU-ra kiterjedő, 10 ezer eurós felső határt javasolt a nagy összegű készpénzfizetésekre. Ez az uniós szintű határérték elég magas ahhoz, hogy ne kérdőjelezze meg az eurót mint törvényes fizetőeszközt, és elismeri a készpénz alapvető szerepét. A tagállamok mintegy kétharmadában már léteznek határértékek a készpénzfizetési ügyletekre, de ezek a határértékek eltérőek. A 10 ezer euró alatti nemzeti határértékek továbbra is érvényben maradhatnak. A nagy összegű készpénzfizetések korlátozása megnehezíti a bűnözőknek a piszkos pénz tisztára mosását. Ráadásul tilos lesz anonim kriptotárcákat kínálni, hasonlóképpen az anonim bankszámlák tilalmához, melyet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok már előírnak.
Harmadik országok
A pénzmosás globális jelenség, amellyel szemben csak erős nemzetközi együttműködéssel lehet hathatósan fellépni. A Bizottság már szorosan együttműködik nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy együttes erővel megálljt parancsoljunk a piszkos pénzek globális áramlásának. A Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF), amely a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni globális, kormányközi ellenőrző szerv, ajánlásokat fogalmaz meg a világ országai számára. A FATF által jegyzékbe vett országokat az EU is jegyzékbe fogja venni. Két uniós jegyzék lesz, egy feketelista és egy szürkelista, amelyek a FATF-listákat tükrözik. A jegyzékbe vett országok esetében az EU az adott ország jelentette kockázatokkal arányos intézkedéseket fog alkalmazni. Az EU saját értékelése alapján is jegyzékbe vehet olyan országokat, amelyek nem szerepelnek a FATF jegyzékében, de fenyegetést jelentenek az EU pénzügyi rendszerére nézve.
A Bizottság és az új hatóság rendelkezésére álló széles eszköztár lehetővé teszi majd az EU-nak, hogy lépést tartson a gyorsan változó és összetett, hirtelen felmerülő kockázatok jellemezte nemzetközi környezettel.
Következő lépések
A jogalkotási csomagot az Európai Parlament és a Tanács meg fogja vitatni. A Bizottság a javaslat gyors vizsgálatát és elfogadását reméli. Fontos, hogy a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóság 2024-ben már működjön. A közvetlen felügyelettel kapcsolatos tevékenységét a hatóság valamivel később, az irányelv átültetése és az új szabályozási keret alkalmazásának megkezdése után indítja be.
Háttér
Az illegális pénzmozgásokkal kapcsolatos összetett kihívás nem új keletű. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem létfontosságú Európa pénzügyi stabilitása és biztonsága szempontjából. Az egyik vagy másik tagállamban meglévő joghézagok hatással vannak az EU egészére. Ezért a bűnözés elleni fellépés és a pénzügyi rendszer védelme megköveteli az uniós szabályok hatékony és következetes végrehajtását, illetve felügyeletét. Rendkívül fontos biztosítani, hogy a pénzmosás elleni uniós szabályozási keret hatékonyan és következetesen működjön. A ma előterjesztett jogalkotási csomag megvalósítja azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bizottság által 2020. május 7-én elfogadott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését célzó átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési terv körvonalaz.
A pénzmosás elleni uniós szabályozási, illetve intézményi keret részét képezi még a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendelet, a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv, a pénzügyi és egyéb információk súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról szóló irányelv, az Európai Ügyészség és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere.
