A közösségi média jelentősége ma már megkérdőjelezhetetlen, a folyamatosan fejlődő, a társadalom szinte minden szegmense által ismert és használt felületek ugyanis óriási hatást képesek gyakorolni a nyilvánosság működésére. A rendkívül gyors információáramlás, a tartalmak ellenőrzés nélküli terjedése, az álhírek, illetve a megfelelő szabályozás hiánya azonban olyan globális kihívásokat idézhetnek elő, amelyeknek súlyos gazdasági és társadalmi következményei is lehetnek. Az ÁSZ elemzése a közösségi média jelenségét, illetve a platformok dominanciájának veszélyeit mutatja be, főként a közösségi média szabályozásának összetett problematikájára fókuszálva. Az ÁSZ szakemberei szerint a kockázatok csökkentéséhez a döntéshozók mellett, a felhasználók médiatudatossága is kulcsfontosságú.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkájának egyik legfontosabb eredménye, hogy az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerveként megbízható és hiteles információforrásként szolgál a lakosság és a politikai – gazdasági döntéshozók számára, arról, hogy az adófizetők által befizetett közpénz ellenőrzött része miképpen hasznosult. Kiemelt fontosságú tehát, hogy a hírek torzítatlanul, hamis állításoknak minél kevésbé kitéve, a szolgáltatók önkényes és társadalmilag szabályozatlan korlátozása nélkül jussanak el a társadalom tagjaihoz. A 21. század technológiai fejlődésének hatására azonban a tömegmédia, azon belül is a közösségi média a nyilvánosság kikerülhetetlen véleményformáló közegévé nőtte ki magát, és olyan interaktív platformmá vált, amely valós idejű, ugyanakkor nem, vagy csak minimális mértékben kontrollált információcserét tesz lehetővé. Ahogy arra a koronavírus-világjárvány körüli információ- és hírdömping is rámutatott, a hatásvadász megfogalmazások, az elferdített információk, illetve az egyoldalú tájékoztatás jelentősen képes befolyásolni a tömegeket, aminek súlyos társadalmi és gazdasági hatásai is lehetnek.
A közösségi média napjainkra megkerülhetetlen szereplőjévé vált a hírek megosztásának és kommentálásának, amelynek eredményeképp nem csak a valós-, hanem az álhírek is sokkal nagyobb tömegeket képesek elérni, mint a hagyományos médiumok által közvetített tartalmak. Az ÁSZ elemzése a média és a tömegkommunikáció fejlődéséből kiindulva vizsgálja a közösségi médiának az emberek életében betöltött szerepét, miközben azokat a társadalmi, gazdasági és szabályozási kihívásokat is feltárja, amelyek nem várt dilemma elé állították a társadalmat és a jogalkotókat. Felismerve a kiegyensúlyozott tájékoztatás, illetve az álhírek elleni fellépés fontosságát, valamint érzékelve a közösségi média szabályozásának nehézségeit, az elemzés kiemelt célja, hogy a jelenlegi helyzet bemutatásával ráirányítsa a figyelmet napjaink egyik legaktuálisabb globális problémájára.
Az ÁSZ elemzése a közösségi média kihívásai közül kiemelten foglalkozik az álhírek terjedésének jelenségével és negatív hatásaival, illetve a közösségi média szabályozásának összetett problematikájával. Utóbbi kapcsán az ÁSZ szakemberei külön részben tárgyalják az Európai Unió erőfeszítéseit, valamint rámutatnak arra is, hogy számos ország rendelkezik már speciális szabályokkal a közösségi médiára irányulóan, amelynek alapján összesítésre kerülnek a lehetséges szabályozási megoldások is. Az elemzés kitér még a közösségi média-szolgáltatók felhasználóit érintő esetleges szankciók elleni jogorvoslati lehetőségekre, illetve azok jelenlegi hiányára.
Az ÁSZ elemzői felhívják a figyelmet, hogy a hazai állami és önkormányzati intézményeknek szükség esetén képesnek kell lenniük arra, hogy időben visszaszorítsák a közösségi médiában terjedő álhíreket, és hiteles információk, illetve hírek közlésével saját híreik hiteles forrásává váljanak. Súlyponti kérdést jelent továbbá az edukáció és a médiatudatosság előmozdítása. A közösségi média szabályozása számos buktatót rejthet, a robbanásszerű technológiai fejlődés ugyan megnehezítheti a jogi szabályozást, a tudatos fogyasztói magatartás, az egyes szabályozási törekvések mögötti motivációk felismerése, valamint a különböző típusú szabályozási lehetőségek kombinálása azonban eredményesen csökkentheti a felmerülő kockázatokat.
Az elemzést ide kattintva olvashatja el.
