Az Európai Bizottság (EB) klímavédelmi javaslatcsomagja nagy terhet jelentene a háztartásoknak, ezért ezt ilyen formában Magyarország nem tudja támogatni – mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az uniós környezetvédelmi minisztereinek nem hivatalos találkozóján kedden, a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.
Telefonon nyilatkozva kiemelte: az EB július 14-én mutatta be a Fit for 55 nevű komplex klímavédelmi javaslatcsomagját, amely azt célozza, hogy az Európai Unió 2030-ra elérhesse az 55 százalékos szén-dioxid-csökkentési célját. Ez volt az első olyan találkozó, amikor a tagállamok erről kifejthették a véleményüket – tette hozzá az államtitkár.
“Azonban beigazolódtak a kezdeti félelmeink, mert megjelent az a javaslat a bizottsági csomagban, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költségeit kiterjesztenék a lakossági, illetve a közlekedési szektorra is” – mutatott rá. Ez annyit jelentene, hogy a háztartásoknak is hozzá kellene járulniuk ezeknek a költségnek a finanszírozásához, ami jelentős többletterhet róna az európai, és így a magyar családokra – tette hozzá.
Szavai szerint nagyon fontos, hogy az állampolgárok és az ipar is támogassa majd a zöld átmenetet, különben a 2050-es klímasemlegességet nem lehet elérni, de ennek érdekében megvalósítható célokat kell kitűzni.
“Mi úgy gondoljuk, hogy az, hogy kiterjesztjük a szén-dioxid-kibocsátás költségeit a lakosságra, az nem a jó út, ezt mi mindenféleképpen ellenezzük” – jelentette ki. “Lehet, hogy néhány nyugat-európai országban ez elviselhető terhet jelent, de mi azt szeretnénk, ha ezeket a költségeket a nagy szennyező vállalatok fizetnék meg” – mondta.
Beszélt arról is, hogy a bizottság javaslatot tett egy úgynevezett szociális alap létrehozására, ami első ránézésre egy túlbürokratizált rendszernek tűnik. A szén-dioxid-kvóta bevételek Brüsszelbe kerülnének, és valamilyen döntési mechanizmus alapján Brüsszel osztaná szét a tagállamok között ezeket a forrásokat, hogy kompenzálja a szociális költségeket – magyarázta. Úgy vélekedett: “ez egy túl bonyolult rendszer, a tagállamok sokkal jobban tudják, hogy hova és mire kell ezeket a forrásokat felhasználni, nem Brüsszelnek kell megmondania“.
Jelezte: azt szeretnék, ha minél több pénzügyi eszköz állna rendelkezésre annak érdekében, hogy a zöld átmenetet finanszírozni lehessen, és a magyar ipar is versenyképes maradjon a jövőben, valamint az energiaárak se szálljanak el. “Egy jól kiegyensúlyozott intézkedéscsomagra van szükség, és ezt fogjuk képviselni az elkövetkező uniós tárgyalások során” – fogalmazott, majd hozzátette: a visegrádi csoport (V4: Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) hasonlóan látja a problémát, ezért a jövőben is összehangolják majd az álláspontjaikat.
