Még mindig házilag, a legtöbbször letölthető szerződésminták alapján készül az ingatlanbérleti szerződések 80 százaléka a közjegyzők tapasztalatai szerint, ami súlyos buktatókat rejt magában mindkét szerződő félnek. A jogszerűtlen kikötéseket és egymásnak ellentmondó szabályokat tartalmazó szerződésekkel az a fő probléma, hogy éppen akkor – jogvita esetén – nem nyújt valódi védelmet egyik félnek sem, amikor szükség lenne rá. Noha az elmúlt években – a pandémia hatására is – egyre több lakásbérleti ügyben fordulnak közjegyzőhöz a bérbeadók, hogy biztosítsák magukat a problémás – nemfizető, károkozó, ki nem költöző – bérlővel szemben, a közjegyző előtt tett nyilatkozat valódi védelmet a szakszerűen megírt bérleti szerződéssel együtt nyújt.
Az elmúlt egy évben a járvány hatására csökkent a kiadó lakások iránti kereslet, mégis egyre több lakásbérleti ügyben fordulnak közjegyzőhöz, elsősorban azért, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben. Tízből kilenc közjegyző előtti lakásbérleti ügyben a bérbeadó a beköltözés féltételéül szabja, hogy a bérlő közjegyző előtt tett nyilatkozatban, végrehajtás terhe mellett vállalja, amennyiben a szerződés megszűnik, a lakást személyes ingóságaitól kiüríti és azt elhagyja.
„Egyre tudatosabbak a bérbeadók, már nemcsak azok fordulnak közjegyzőhöz, akik egyszer megégették magukat. A lakástulajdonosok legnagyobb kockázatnak a kiköltözni nem akaró bérlőt tartják, de sokan kérnek végrehajtható nyilatkozatot a bérleti díj és rezsiköltségek megfizetésére is” – mondja Tóth Ádám.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hozzátette, sokan nem tudják, hogy a kiköltözési nyilatkozat a bérleti díj tartozás esetére nem biztosít közvetlen végrehajthatóságot, csak a szerződésszegő bérlő kiköltöztetését segíti. Holott, a problémás ügyek 90 százalékában a nemfizetés miatt mondják fel a lakásbérleti szerződéseket.
A közjegyzők tapasztalata szerint azokban a lakásbérleti ügyekben, amelyeknél készül közjegyzői okirat, elenyésző százalékban van szükség a legsúlyosabb szankcióra, a végrehajtásra. Az a bérlő ugyanis, aki közjegyző előtt vállalt kötelezettséget, általában komolyan veszi a teljesítést. Ha mégis probléma van, akkor a bérbeadónak ügyelnie kell arra, hogy a törvényeknek megfelelően járjon el: először írásban szólítsa fel a bérlőt a 8 napon belüli teljesítésre, majd szabályszerűen mondja fel a bérleti szerződést. Az ingatlan kiürítésének kezdeményezésére, végrehajtásra csak ezeket a lépéseket követően kerülhet sor.
“Továbbra is komoly probléma, hogy a bérleti szerződések 80 százaléka házilag, az internetről letöltött szerződésminták alapján készül” – hangsúlyozza a MOKK elnöke.
Ezek a szerződések legtöbb esetben nem az adott jogviszonyra szabottak, egymásnak ellentmondó kikötések vannak bennük, és sokszor tartalmaznak jogszerűtlen szankciókat a bérlővel szemben. Nincs például szabályozva, hogy mikor kell kiüríteni, és milyen állapotban kell visszaadni az ingatlant, mi számít rendes felmondási oknak, vagy milyen módon kell megfizetni a bérleti díjat. Sokan felmondási okként írják bele azt is, ha a szomszéd panaszt tesz a bérlőre, miközben nincs definiálva, hogy mi számít panasznak, kinél és hányszor kell jelentenie a szomszédnak ahhoz, hogy az szerződésszegésnek minősüljön.
„A felek sokszor nincsenek tisztában azzal, mit írnak alá, és ez milyen következményekkel járhat rájuk nézve” – mutat rá Tóth Ádám.
Számos esetben olyan fogalmakat használnak a szerződésekben, amelyek jelentésével nincsenek tisztában, vagy amelyek annyira általános jelentéssel bírnak, hogy később jogvitához vezethet.
Az ilyen szerződésekkel összességében az a legnagyobb gond, hogy éppen akkor nem nyújtanak védelmet, amikor vitás helyzet áll elő. Ráadásul hiába tett a bérlő közjegyző előtt nyilatkozatot a lakbér megfizetésére, ha a bérleti szerződés tartalma nem felel meg a jogszabályoknak, nem indítható meg vele szemben a végrehajtás.
„Sokan a bérleti szerződés elkészítésén szeretnének spórolni, pedig egy-egy ilyen hiba akár több hónapnyi bérleti díj összegébe is kerülhet” – hangsúlyozza a MOKK elnöke.
Tóth Ádám szerint a legbiztonságosabb megoldás a bérbeadó és a bérlő szempontjából is az, ha a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. Ebben az esetben a bérleti szerződés biztosan megfelel a jogszabályoknak, a bérlői jogai nem sérülhetnek, és a bérbeadó is garanciát kap arra, hogy szerződésszegés esetén hatékonyan fel tudjon lépni a bérlővel szemben.
