Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2023-ig jogszabályt javasol a tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről majd betiltásáról, a ketreces állattartás megszüntetését célzó kezdeményezés a hatodik sikeres európai polgári kezdeményezés volt és az első, amelynek esetében az Európai Bizottság jogalkotást indít – közölte az uniós bizottság szerdán.
Az Európai Bizottság közlése szerint úgy határozott, hogy pozitív választ ad End the Cage Age című polgári kezdeményezésre, melynek aláírásgyűjtése 2018 szeptemberében kezdődött.
A brüsszeli testület indoklásában kiemelte: ez a polgári kezdeményezés tükrözi az etikusabb és fenntarthatóbb gazdálkodási rendszerekre való áttérés iránti igényt, beleértve a meglévő uniós állatjóléti szabályok felülvizsgálatát is.
Míg az állatok védelmére vonatkozó hatályos jogszabályok valamennyi haszonállatra vonatkoznak, a ketrecben tartásra vonatkozó szabályok csak a tojótyúkokra, a brojlercsirkékre, a kocákra és a borjakra terjednek ki. Az európai polgári kezdeményezésre adott válaszában a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy 2023 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő a ketrecrendszerek használatának a kezdeményezésben említett valamennyi állat esetében történő fokozatos megszüntetésére és végleges betiltására vonatkozóan – közölték.
Mivel a ketrecek használatának megszüntetése szükségessé teszi a jelenlegi gazdálkodási rendszerek megváltoztatását, az Európai Bizottság egy 2022 vége előtt elkészíteni tervezett hatásvizsgálatban figyelembe fogja venni a meghozható intézkedések társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait, valamint az állatjólét szempontjából jelentkező előnyöket. Ezzel összefüggésben legkésőbb 2022 elejéig nyilvános konzultációt indít. A bizottság értékelni fogja, hogy megvalósítható-e a 2027-től hatályba lépő jogszabály javaslatának kidolgozása.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke közleményében üdvözölte a bizottsági bejelentést, ugyanakkor elkeserítőnek nevezte, hogy a testület jogalkotást indít az állatok jogainak védelmében, de az őshonos európai kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezés (MSPI) esetében ezt megtagadta. “Amíg az Európai Bizottság igent mond az állatok jogaira, addig nemet mond a kisebbségi jogokra” – húzta alá.
“Az uniós bizottság döntése alapján az őshonos nemzeti közösségek ügyében született határozat nem csupán jogilag és szakmailag hibás, de méltatlan, diszkriminatív és rendkívül cinikus is” – fogalmazott.
Kiemelte: az RMDSZ kezdeményezésére és az FUEN koordinálásával indított Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezés ötven millió, kisebbségben élő uniós állampolgár jogairól szól, “azonban – szavai szerint – az uniós bizottság azt nem tartotta eléggé fontos ügynek”.
Emlékeztetett: miután az Európai Bizottság januárban úgy döntött, nem kezdeményez jogalkotást a Minority SafePack javaslatai alapján, a kezdeményezők az Európai Unió luxembourgi székhelyű Törvényszékéhez fordultak, a bizottsági döntés semmissé nyilvánítását kérve. Az Európai Bizottság asztalára hamarosan újabb kisebbségi témájú kezdeményezés kerülhet, hiszen az aláírások hitelesítését követően a nemzeti régiók támogatásáért indított kezdeményezéssel is foglalkozniuk kell – tette hozzá Vincze Loránt.
