Megszűnik a kötelező maszkhasználat 5,5 millió koronavírus ellen beoltott ember elérése esetén – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón.
Elmondta, főszabályként belső terekben nem lesz szükség maszkot viselni és 5,5 millió beoltott esetén védettségi igazolvány sem kell a szállodákban, éttermekben, fürdőkben és a strandokra.
Hozzátette: az egészségügy területén megmarad a maszkhasználat.
A védettségi igazolvány szükséges lesz a tömegrendezvényeken, a sportrendezvényeken, a koncerteken és az éjszakai zenés szórakozóhelyeken – ismertette.
A miniszter azt is bejelentette: július 1-jétől az európai uniós zöld útlevél Magyarországon is hatályba lép.
Közölte: a zöld útlevél papíralapon a kormányablakokban lesz igényelhető, elektronikusan pedig az ügyfélkapun keresztül. Jövő hétfőtől tájékoztató kampány indul, és valamennyi, a zöld kártyával kapcsolatos részletet ismertetnek majd. A kártya három okból állítható majd ki: a betegségen való átesettség, negatív PCR-teszt és védőoltás megléte esetén – részletezte Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ezért lesz 3 QR-kód ezeken az igazolványokon.
A tárcavezető elmondta: a közúti határátkelőhelyeken a normális rend a legtöbb helyen visszaállt, a belső schengeni határokon Szlovéniába, Szlovákiába, Ausztriába megszűnt a határellenőrzés. Románia, Horvátország és Szerbia esetében a korábbi szabályok szerint áll helyre a határellenőrzés, egészségügyi ellenőrzés már nem lesz, Ukrajna esetében pedig maradnak az eddigi szabályok – ismertette.
Úgy összegzett: a legnépszerűbb nyári nyaralóhelyekre korlátozás nélkül lehet majd utazni. Mint mondta, az országok egy része a tavaly nyári magyar szabályozást alkalmazza, besorolva a különböző országokból érkezőket, és Magyarország az alacsony átfertőzöttség miatt a zöld zónában van. Felhívta a figyelmet arra: szerdán Magyarországon 69 fertőzést regisztráltak és egy ember hunyt el.
A tárcavezető azt is bejelentette: jövő héten kezdődik a nemzeti konzultáció, amely a járvány utáni életről szól, és amelynek gazdasági kérdések mellett a gyermekek védelméről szóló törvény is része lesz.
Gulyás Gergely ismertetése szerint a nemzeti konzultációban lesz kérdés a 200 ezer forintos minálbérre vonatkozóan, a családi adóvisszatérítés kormányzati tervéről és a hitelmoratórium meghosszabbításáról is. Bejelentette: a kormány szerdai ülésén – látva a nemzetközi vitákat – arról is döntött, hogy a gyermekek védelméről szóló törvény is része lesz a konzultációnak.
Elmondta, az új jogszabály iránt a magyar érdeklődés “nem jelentéktelen” és a nemzetközi érdeklődés is “megtisztelően nagy”. A miniszter ezért rögzítette: a jogszabály nem a melegekről, hanem a gyermekekről, a gyermekek védelméről szól.
A politikus hangsúlyozta: a gyermekek szexuális nevelése a szülők feladata és a kormány véleménye szerint a szülőkön kívül más ember ebbe nem jogosult beavatkozni. “Magyarország egy olyan szabad ország, ahol a felnőtt állampolgárok életébe senki nem szól bele, mindenki úgy éli az életét, ahogyan akarja” – emelte ki.
Gulyás Gergely közölte azt is: miután 13 vagy 14 uniós ország aláírt egy, a magyar törvényt elítélő nyilatkozatot, a magyar nagykövetek szerdán valamennyi külügyminisztériumba elvitték a kormány válaszát. Ebben visszautasítják az alaptalan vádakat, és felszólítják az aláíró országok kormányait, hogy a jövőben tartózkodjanak Magyarország alaptalan rágalmazásától – ismertette.
Felolvasta a kormány válaszát, amelyben azt írták: az elmúlt napokban több uniós tagállam kormánya alaptalan támadást indított Magyarország ellen. “Magyarország visszautasítja ezeket a támadásokat” – ismertette. “A magyar törvény semmiféle diszkriminációt nem jelent, összhangban van az uniós joggal, és az Európai Unió Alapjogi Chartájának szabályzásán alapul” – hozzátéve, hogy a magyar törvény védi a gyermekek és garantálja a szülők jogait, a felnőttekre nem vonatkozik.
A kormány szerint az egyes uniós tagállamok által aláírt nyilatkozat tévesen idézi a törvénymódosítást, és kihagyja a szöveg lényegi részeit. A szabályozás egyértelmű, valamennyi szexuális magatartásra vonatkozóan a 18 év alatti gyermek esetén a szülők jogává teszi a szexuális felvilágosítást.
Idézte az Európai Unió Alapjogi Chartája 14. cikkének bekezdését, amely szerint “tiszteletben kell tartani a szülők azon jogát, hogy gyermekeik nevelését és tanítását vallási, filozófiai és pedagógiai meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák, az e szabadság és jog gyakorlására vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban”.
Arra a felvetésre, hogy fogják-e azokat kompenzálni, akik Szputnyik oltást kaptak és csak PCR-teszt készítése esetén utazhatnak külföldre úgy válaszolt: nem helyes a kompenzáció szót használni, mert akit ezzel a vakcinával beoltottak, védetté vált a koronavírus ellen. Ugyanakkor a miniszter túl korainak tartotta a kérdést, szerinte meg kell várni július 1-jét, az uniós vakcinaigazolvány elindulását. Úgy fogalmazott: “Nagy akadálya az utazásnak a Szputnyikkal sem lesz.” Azt remélik, hogy sok európai ország eleve mindenkit be fog engedni, ebbe az irányba haladnak a dél-európai országok.
A miniszter azt mondta: a magyar vakcinagyár 2022 végén fog oltóanyagot termelni, és a kormány reményei szerint többféle vakcinát is előállíthat. Csaknem tízmillió Pfizer-vakcinája lesz az országnak az év végére – tette hozzá. Megjegyezte: a 12 és 16 év közötti fiatalok is beoltathatják magukat, de erről külön kampányt nem indítottak, mert ez a szülők döntése.
Elmondta: a második oltást be nem adatók védettségi igazolványának érvénytelenítése a QR-kódból állapítható meg, viszont uniós zöldkártyát csak az kaphat, akinek a második oltása is megvan.
Kédezték arról, hogy a kormány szerint miért haltak meg olyan sokan Magyarországon a koronavírus miatt, miért volt akkora a többlethalálozás. A miniszter szerint ezt szükséges vizsgálni. Hozzátette: az év elejének adatait nézve látszik, hogy a közép-európai térség országaiban magasabb volt a halálozás, valószínűleg ezekben az országokban az emberek általános egészségügyi állapota rosszabb, mint Nyugat-Európában.
Kérdésre válaszolva a miniszter elképzelhetőnek tartotta, hogy egy esetleges negyedik hullám bekövetkezésekor ismét lesznek szigorítások. Jelezte ugyanakkor, hogy az oltások kötelezővé tételét nem tartja elképzelhetőnek, de azt igen, hogy egyes munkáltatók kötelezhetnének személyes jelenléttel járó munkát végző munkavállalókat az oltásra. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs ilyen kormánydöntés.
A bírálói szerint melegellenes rendelkezéseket is tartalmazó pedofiltörvényről a miniszter azt mondta, semmilyen korrekcióra nincs szükség, a törvény úgy jó, ahogy elfogadták. Hozzátette: a gyermekek szexuális nevelése és felvilágosítása a szülők feladata.
Kérték, hogy mondjon olyan intézkedéseket, amelyekkel a magyar állam aktívan védi meleg állampolgárai jogait. Megemlítette az azonos nemű pároknak biztosított regisztrált élettársi kapcsolatot, azt, hogy a büntető törvénykönyvben minősített eset, ha valamely kisebbség sérelmére követnek el bűncselekményt. Az alkotmányban lehetővé tették, hogy polgári jogi igényt terjesszen elő az, akit kisebbséghez tartozása miatt ért sérelem – sorolta.
Nem marad-e segítség nélkül az a gyerek, aki az iskolában jön rá másságára – kérdezték tőle. Közölte, a miniszterelnök is jelezte, hogy a végrehajtási rendeletek elkészítésekor az érintett szervezetek véleményét is meg kell hallgatni. Azt mondta, nem látja azt, hogy ne lenne lehetőség, hogy egy gyerek segítséget kapjon. Azt is közölte: a gyermekvédelmi törvény oktatási részére vonatkozóan a végrehajtási rendeletek világosan szabályozzák majd, hogy a tanár mit tanítson és mit ne, milyen felvilágosítást tartson és milyet ne.
“Ha valaki elolvassa a gyermekek védelméről szóló törvény szövegét, akkor abban az szerepel, hogy a hetero- és a homoszexuális propaganda gyermekek esetén egyaránt tilos. Ezért a törvény ugyanúgy nem heterofób, mint ahogy nem homofób” – fogalmazott.
