A felsőoktatási intézmény működtetése a fenntartó feladata, amely azonban ezt a jogot nem gyakorolhatja úgy, hogy a felsőoktatási autonómiát biztosító szervezeti keretet ellehetetleníti, működésképtelenné teszi – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/384/2021. számú, alkotmányos követelményt megállapító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Színház- és Filmművészeti Egyetemre vonatkozó törvény és a felsőoktatási törvény egyes rendelkezései elleni bírói kezdeményezést, de alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a fenntartónak a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt, az érdemi javaslattétel megfogalmazására pedig lehetőséget kell biztosítania, amelyet nyomon követhető módon figyelembe kell vennie a döntéshozatala során.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Hallgatói Önkormányzata keresettel támadta az alperes SZFE fenntartó alapítványt, mivel az a felsőoktatási törvény módosítása és az egyetem alapítványi tulajdonba adása folytán 2020 augusztusában új egyetemi alapító okiratot és új szervezeti és működési szabályzatot fogadott el. A felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban az indítványozó bíró kifejtette, hogy álláspontja szerint a törvény azon szabályozása, amely folytán az egyetem fenntartói jogát gyakorló alperesi alapítványt a Kormány hozta létre, felette az alapítói jogokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter gyakorolja, ő nevezi ki az alperes kuratóriumát, míg vagyonának biztosításáról a Kormány gondoskodik, ellentétes az Alaptörvény azon rendelkezésével, amely a magyar tudományos és művészeti élet szabadságát írja elő. Az indítvány szerint az egyetemi autonómia megvalósulásához nélkülözhetetlen, hogy a felsőoktatási intézmény a tudományos tevékenységgel közvetlenül összefüggő kérdésekben autonómiával rendelkezzen a végrehajtó hatalommal szemben.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó által felvetett alkotmányossági problémára okot adó jogszabályi környezetet a jogalkotó időközben megváltoztatta annyiban, hogy a felsőoktatási autonómia letéteményese, a szenátus, azon jogkörökkel kapcsolatban, melyek korábban egyedül a kuratórium hatáskörébe tartoztak, a megváltozott szabályozás következtében véleményezési vagy egyetértési jogot gyakorol. Az Alkotmánybíróság szerint tehát a szenátusnak érdemi befolyást biztosító szabályozás folytán a támadott rendelkezés nem alaptörvény-ellenes, így a felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezésének megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasította.
Az Alkotmánybíróság kifejtette ugyanakkor, hogy a felsőoktatási intézmény működtetése a fenntartó feladata, amely azonban ezt a jogot nem gyakorolhatja úgy, hogy a felsőoktatási autonómiát biztosító szervezeti keretet ellehetetleníti, működésképtelenné teszi. A kuratórium és a szenátus közös érdeke a felsőoktatási intézmény sikeres és hatékony működtetése, ez szükségképpen feltételezi, hogy az azonos érdek melletti konfliktusokat a két szerv kölcsönös együttműködése során képes legyen feloldani a felsőoktatási intézmény működőképességének biztosítása érdekében. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a felsőoktatási intézményrendszer fenntarthatóságának biztosításából és a felsőoktatási intézményi autonómia garantálásából következő alkotmányos követelmény, hogy ha a fenntartó fogadja el a felsőoktatási intézmény költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását vagy abban való részesedés szerzését, illetve írja ki a rektori pályázatot, köteles a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt biztosítani, valamint lehetőséget kell adnia érdemi javaslattétel megfogalmazására, és mindezt nyomon követhető módon figyelembe kell vennie a döntéshozatal során.
