2019-ben az Európai Unió támogatásával projekt indult a büntetés-végrehajtási intézetekben zajló fogvatartási körülmények javítására való törekvések érdekében. A munka keretében 4 szakmai iránymutatásokat tartalmazó kézikönyv jelent meg, melyek hűen tükrözik a fogvatartotti jogokra vonatkozó nemzetközi elvárásokat.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) esetjoga és a nemzetközi és nemzeti kínzásellenes szervezetek ajánlásai is azt mutatják, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben előforduló rossz bánásmód problémáját egyetlen európai uniós tagállamnak sem sikerült teljes mértékben kiküszöbölnie, és hogy e tekintetben az EU tagállamainak büntetés-végrehajtási rendszerei között jelentős eltérések mutatkoznak.
A Nemzeti Megelőző Mechanizmust (NMM) Magyarországon az alapvető jogok biztosa 2015 januárjától működteti, melynek feladata, hogy vizsgálja a fogvatartottak helyzetét a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tárgyában. Az NMM létrehozása mögötti motiváció, hogy a fogvatartási intézményeken belül az esetleges visszaélések feltárásán túl, ajánlásaival ösztönözze az érintett hatóságokat és intézményeket az embertelen bánásmódok megelőzését szolgáló intézkedéseik hatékonyságának javítására.
A fogvatartási körülmények tekintetében az európai uniós szintű harmonizáció elősegítése tárgyában egy bécsi székhelyű intézet ösztönözte a 22 európai NMM-et a szakmai együttműködésre.
A Magyar Helsinki Bizottság égisze alatt – közel két évtizedes munka eredményeként – számos jelentés készült a Fogda- és Börtönmegfigyelő Program keretében tett börtönlátogatások alkalmával. A civil szervezet partnerként vett részt “Az uniós együttműködés elősegítése a fogvatartási körülmények kapcsán – a Nemzeti Megelőző Mechanizmusok szerepe (2019-2021)” című nemzetközi projektben. A projektet egyebekben a Ludwig Boltzmann Institute of Fundamental and Human Rights valósított meg az Associazione Antigone (Olaszország), a Bolgár Helsinki Bizottság (Bulgária) és a Magyar Helsinki Bizottság (Magyarország) közreműködésével. A projektpartnerek szerint a fogvatartás körülményeinek minimális követelményeire vonatkozó kötelező érvényű uniós szabályozásra a politikai akarat jelenleg hiányzik az EU-ban, így a projekt alternatív lehetőségeket keres a fogvatartási normák konszolidációjának és harmonizációjának elősegítésére – legalább olyan mértékben, amihez még nincs szükség uniós intézkedésekre.
Az Európai Unió által finanszírozott projekt 2019 januárjában kezdődött és négy kutatási témával foglalkozott. Mindezen munka keretében az alábbi 4 szakmai iránymutatásokat tartalmazó kézikönyv jelent meg, amely a fogvatartotti jogokra vonatkozó nemzetközi elvárások összefoglalását is hűen tükrözi:
Az erőszak monitorozása a büntetés-végrehajtási intézetekben
A kézikönyv gyakorlati eligazítást ad az erőszak kérdésében és hozzá kapcsolódó kockázatok tárgyában, valamint annak megelőzésével kapcsolatos nemzetközi standardokat ismerteti. Kitér továbbá arra, hogy hogyan alkalmazhatók a nemzetközi standardok a gyakorlatban az erőszak hatékony megelőzésére és monitorozására.
A magánelzárás monitorozása a büntetés-végrehajtási intézetekben
A kézikönyv bemutatja, hogyan történik az információgyűjtés bizonyos NMM-eknél, illetve kitér a látogatás különböző helyzeteire és aspektusaira. A magánelzárás monitorozása nem történhet meg a fogvatartottakkal készült interjúk nélkül, ahol fény derült arra, hogy elszenvedtek-e bármilyen abúzust vagy rossz bánásmódot, illetve tudnak-e arról, hogy más fogvatartottak elszenvedtek-e ilyet, hogyan érzik magukat, és úgy gondolják-e, hogy a magánelzárás hatással van mentális és testi egészségükre.
Sérülékeny fogvatartottak
A kézikönyv azon fogvatartottakra irányadó gyakorlati megoldásokat, ajánlásokat ismerteti, akikre a sérülékenység valamely specifikus formája jellemző. A sérülékeny helyzetben lévő fogvatartottak interjúztatásához – mint a legfontosabb tényfeltáró mechanizmushoz – speciális megközelítésekre és készségekre van szükség.
Panaszeljárások a büntetés-végrehajtási intézetekben
A büntetés-végrehajtási intézetben a fogvatartottaknak joguk van panaszt tenni és kérdéssel fordulni az intézetben dolgozókhoz jogaikkal kapcsolatban. Panaszjogukkal csak abban az esetben tudnak hatékonyan élni, ha megfelelő tájékoztatást kapnak arról, hogy ezt miként tehetik meg. „Ha attól kellene tartani, hogy a kérést vagy panaszt megtorlás követi, egy fogvatartott sem élne a panaszjogával.” – hangsúlyozzák a jogvédő szervezetek. A kézikönyv célja az NMM-ek működésének megkönnyítése (1) a nemzetközi standardok és jó gyakorlatok összegyűjtésével és (2) a vonatkozó monitorozási módszerekre tett javaslatokkal. A könyv mindkét témát a panaszeljáráshoz kapcsolódó kulcskérdések alapján taglalja.
