Megerősítette a bíróság, hogy a kizárólagos megbízásra irányuló szerződéses rendelkezések nem zárhatják ki, hogy a fogyasztó maga értékesítse az ingatlanát. Egy ilyen korlátozó rendelkezés akkor is tisztességtelen, ha a megbízási szerződés megszűnését követően vonják el a fogyasztónak az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatos rendelkezési jogát. – Az ügyészség országos hálózattal rendelkező ingatlanközvetítő általános szerződési feltételeit támadta sikeresen.
Szintén tisztességtelen, ha a kiállított számla és az ajánlati biztosíték devizanemének eltérése esetén a biztosíték beszámítása a vételárba a számla kiállításának napján érvényes (meghatározott pénzintézet) deviza eladási árfolyamának alkalmazásával történik, mert ez szolgáltatás nélkül többletfizetési kötelezettséget hárít a fogyasztóra.
Tisztességtelen az is, hogy az ingatlanközvetítő az ajánlati biztosíték 50%-át ügyintézési díj jogcímén minden esetben megtarthatja, hiszen így eredménytelen közvetítés esetében is érvényesíthet a fogyasztóval szemben díjigényt.
A bíróság azoknak a kikötéseknek a tisztességtelenségét is megállapította, amelyek úgy írnak elő megtérítési kötelezettséget a fogyasztó számára, hogy sem a szerződés megkötésekor, sem később nem pontosan meghatározott, hogy mely esetekben szükséges a fogyasztónak fizetni.
Tisztességtelenek azok a szerződési feltételek is, amelyek a sikerdíjat nem az ingatlanközvetítő által nyújtott szolgáltatás mértékéhez, hanem a kikötött megbízási díjhoz igazított átalánydíjat határoznak meg; így a fogyasztóra hátrányos módon teremtenek díjfizetési kötelezettséget az ingatlanközvetítő tevékenységének sikerességétől függetlenül.
Tisztességtelen az is, ha a kikötések a fogyasztó szerződésszegésével arányban nem álló, túlzott mértékű fizetési kötelezettséget írnak elő azzal, hogy a fogyasztó megbízási díjat és kötbért is köteles fizetni.
A bíróság azt is megállapította, hogy tisztességtelenek azok a szerződési feltételek, amelyek bizonyos körülmények esetén, így pl. érdeklődők száma vagy a vételi ajánlat hiánya miatt az irányár, illetve a limitár csökkentésére jogosítják fel a közvetítőt, nem átlátható szabályozás alapján vonják el a fogyasztó rendelkezési jogát a vele szembeni követelés kielégítése érdekében. Ugyanezen okból tisztességtelen pl. az a kikötés, amely a fogyasztó rendelkezési jogát korlátozza arra az esetre, ha megfelelő vételi ajánlat esetén 10 munkanapon belül nem kezdi meg az egyeztetést a jelzálogkövetelés jogosultjával.
Kapcsolódó cikk:
