Határon átnyúló jogi ügyek esetében előfordulhat, hogy a magyar cég külföldön pereskedik, vagy éppen fordítva: őt perlik be külföldön. De történik akkor, ha sikeresen pereskedtünk, ha a külföldi bíróság nekünk adott igazat? Netán sikerült a perben egyezséget kötni és itt Magyarországon szeretnénk a döntésnek érvényt szerezni, mert az adós cégnek itthon (is) van vagyona? Mit lehet itthon kezdeni egy külföldi döntéssel? Cikkünk összefoglalja a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott döntésekre vonatkozó főbb szabályokat.
A gazdasági, üzleti életben nem ritka, hogy külföldi cégekkel állunk kapcsolatban és külföldre szállítunk vagy mi rendelünk külföldről, legyen az bármilyen termék vagy szolgáltatás. Ezért, az sem ritka, hogy a jogi ügyeink is határokon átnyúlóak és előfordul, hogy a magyar cég külföldön pereskedik, vagy éppen fordítva: őt perlik be külföldön.
Hazánk számos EU-s, illetve nemzetközi egyezménynek részese, így a külföldi határozatokat ezek tükrében lehet végrehajtani itthon. Nézzük melyek ezek és mik a főbb szabályok a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott döntések tekintetében.
Az első lépések
A külföldi határozatok végrehajtását itthon bíróság előtt szükséges kezdeményezni. Ez főszabály szerint egy gyorsabb, iratokon alapuló, ún. nemperes eljárás, tehát a vita itthon már nem folytatódik, hiszen az már külföldön lezárult.
Olyannyira igaz ez, hogy a magyar bíróság érdemben nem vizsgálhatja felül azt, hogy a külföldi bíróság jó vagy rossz döntést hozott. A magyar bíróság vizsgálati köre ennél sokkal szűkebb és csak azt vizsgálhatja, hogy:
- a határozat tartalma nem ütközik a magyar közrendben, azaz nem sérti a társadalom értékítéletét;
- az, akinek a terhére hozták a külföldi döntést, részt tudott-e venni az eljárásban (akár személyesen, akár meghatalmazott útján);
- ugyanazon ügyben Magyarországon nem indult korábban eljárás, illetve nem született már itthon jogerős döntés;
- ugyanazon ügyben nem született már más külföldi bíróság előtt jogerős döntés;
- az ítélet jogerős vagy azzal egyenértékű joghatással bír (pl. ugyan nem jogerős, de előzetesen végrehajtható, mert a tartozás egy részét elismerte az ellenérdekű fél);
- a külföldi bíróságnak volt jogosultsága elbírálni az ügyet (megalapozott volt a joghatósága).
„Ha a magyar bíróság minden fentire igenlő választ talál, akkor a döntés végrehajtásának nincs akadálya és a magyar bíróság megállapítja, hogy a külföldi döntés Magyarországon végrehajtható” – magyarázza Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédje. „Innentől már a végrehajtó veszi át az ügyet és kezdődik a tényleges végrehajtás – például bankszámla inkasszó, gépjárművek vagy ingatlanok árverése attól függően, hogy mit kért pontosan az azt kezdeményező fél.”
De hogyan is jutunk el a végrehajthatóságig, mit kell beadni a bíróságra?
EU-s tagországban született bírósági döntések
Más EU tagállamban született bírósági döntések végrehajtását EU-s rendeletek alapján kérhetjük.
Fontos, hogy még a magyarországi eljárás megindítását megelőzően a külföldi bíróságtól kérjük el az irányadó EU-s rendelet mellékletében szereplő tanúsítvány kiállítását. Előny, ha a tanúsítványt a külföldi bíróság nemcsak a saját nyelvén, de magyarul is kitölti. A tanúsítvány egyébként technikai adatokat tartalmaz: a felek neveit, a határozat számát, mikor emelkedett jogerőre, mekkora összegről van szó, tartozik-e hozzá kamat, stb.
A magyar bírósághoz ezt a tanúsítványt kell a külföldi döntéssel és a kitöltött végrehajtási lappal együtt benyújtani. „Főszabály szerint a külföldi döntéshez nem szükséges fordítást csatolni, de szükség esetén a bíróság ezt kérheti. Érdemes lehet emellett egy kísérőlevelet / kérelmet is beadni, amelyben röviden összefoglaljuk a bíróságnak, hogy pontosan mit szeretnénk, mi annak az alapja és ehhez miket nyújtunk be” – hívja fel a figyelmet a Schönherr szakértője.
EU-n kívüli országokban született bírósági döntések
Az EU-s rendeletek ugyan széleskörűek, hiszen az összes tagországot lefedik, ám az EU-n kívüli országokkal már rendszerint csak kétoldali – azaz egyfelől Magyarország, másfelől az adott ország közötti – egyezmények lehetnek (pl. Oroszország vagy Kína). A végrehajtás kezdeményezését és annak részleteit így ezekben fogjuk megtalálni.
Olyan is előfordulhat, hogy a bírósági döntést hozó külföldi országgal semmilyen, végrehajtásra vonatkozó egyezménye nincs Magyarországnak (pl. USA). Ez még önmagában nem zárja ki a végrehajthatóságot. Itt az lesz vizsgálandó, hogy a két ország között fennáll-e viszonosság, azaz kölcsönös vállalás arra, hogy egymásnak jogsegélyt nyújtanak – az USA esetében például fennáll a viszonosság.
Ha nem találtunk egyezményt és a viszonosságban is bizonytalanok vagyunk, az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályát tudjuk megkeresni a kérdés tisztázása érdekében.
Mit adjunk be a bíróságra? „A végrehajtási lapra és a külföldi döntésre nem EU-s országok döntéseinek végrehajtásakor is általánosságban szükség lesz, az EU-s rendeletekben lévő tanúsítványokra viszont értelemszerűen nem” – foglalja össze Alexandra. „Az esetleges további iratokat – ha van – az adott egyezmény fogja részletezni, például a fordítás szükségessége. A bíróság munkáját segítendő, itt is érdemes egy kísérőlevelet írni, amelyben összefoglaljuk a kérelmünket és annak alapját.”
Választottbírósági ítéletek
A korábbiak során csak a hagyományos külföldi bírósági döntésekről volt szó, de mi a helyzet a külföldi választottbírósági döntésekkel?
A választottbírósági eljárások népszerűsítése mellett szóló egyik legfontosabb érv éppen annak könnyebb végrehajthatósága. A választottbírósági döntések ugyanis szinte globálisan érvényesíthetőek a New York-i Egyezmény alapján, amelynek jelenleg 168 ország tagja – számos olyan is, akikről talán nem is gondoltuk volna, mint amilyenek az afrikai országok vagy az offshore paradicsomok országai.
A végrehajtás kezdeményezésekor a magyar bíróságnak a végrehajtási lapon és a külföldi döntésen túl, azt a megállapodást (szerződést) is be kell nyújtanunk, amelyben a választottbírósági eljárásra vonatkozó kikötés szerepel. Ennél az eljárásnál továbbá nem opcionális a fordítás, ha a döntés nem magyar nyelven íródott, kötelező lefordíttatni. Végezetül, itt is javasolt egy kísérőlevél, hiszen az a bíróság munkáját segíti.
Meg kell említeni, hogy komplexebb jogvitáknál gyakran előfordul, hogy az ellenérdekű fél még akkor is vitatja a döntést, amikor a külföldi bíróság (vagy választottbíróság) előtt már elveszítette az ügyét. Ilyen esetben reálisan számolni lehet azzal, hogy a végrehajthatóság vizsgálata során is mindent el fog követni annak érdekében, hogy meggyőze a magyar bíróságot arról, hogy a külföldi döntés nem végrehajtható.
