Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főbejárata felett egykor latin felirat hirdette az épület igazságszolgáltatási szerepét, mivel 1949-ig itt működött a Kúria. A feliratot azonban az ötvenes években levésték, ám most, az épület felújításával és a legfőbb bírói szerv visszaköltözésével hetven év után az eredeti jelmondat is visszakerül a helyére. – A PestBuda.hu oldal írása.
Hét évtized után kerül vissza a Kossuth térre az eltüntetett felirat – olvasható a Steindl Imre Program Facebook-oldalán. Az Igazságügyi Palota átadásakor ugyanis a főbejárat felett latin felirat hirdette büszkén az épület igazságszolgáltatási szerepét: „Iustitia regnorum fundamentum”, azaz „Az igazságosság az uralkodás alapja”. A latin mondás I. Ferenc magyar király, osztrák császár jelmondata is volt – aki uralkodása idején építtetett bécsi Burg új kapuzatának a városközpont felé néző oldalára is felhelyeztette e mottót.
Az Igazságügyi Palota (ekkor Magyar Királyi Kúria és Ítélőtábla) 1898 körül, Klösz György felvételén (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.148)
A főhomlokzat a felirattal az átadás után, 1897-ben (Fotó: Ernst Wasmuth, 1897, FSZEK Budapest Gyűjtemény, ltsz.: 000704)
Mint a Steindl Imre Program felidézi, az Országház térre – a mai Kossuth Lajos tér – költözése előtt a Magyar Királyi Kúria és a Királyi ítélőtábla a pesti belváros két szomszédos épületében működött. Már itt is, 1804-ben a bejárat fölötti timpanonba felkerült a „Iustitia regnorum fundamentum” felirat. Ezt tiszteletben tartva Hauszmann Alajos az igazságszolgáltatás új épületét is e felirattal tervezte. Az Igazságügyi Palota latin felirata azonban csak közel fél évszázadig (1896-1952) lehetett a főhomlokzaton.
Eredeti kiviteli terv, 1894, Hauszmann iroda, a főhomlokzat középrésze (Forrás: BFL XV.17.f.401.53.)
Az 1940-es évek végén berendezkedő államhatalom a szovjet mintára készült új, 1949. évi Alkotmány elfogadásával megszüntette a Magyar Királyi Kúriát, és az új bírósági szervezetben helyét a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága vette át. Azonban nem csak a nevet változtatták meg Kúriáról Legfelsőbb Bíróságra, de a Kossuth Lajos téri épületet is elvették a jelentősen átalakuló bíróságtól, és helyére a Magyar Dolgozók Pártja Munkásmozgalmi Intézetének és Múzeumának beköltöztetését kezdték el terveztetni.
A főhomlokzat a háborús sérülések javításával, a timpanon alatti felirat nélkül, 1955-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 12502)
A homlokzat felújítása már 1952 márciusára elkészült. Bár az ekkori iratokból nem derül ki egyértelműen, a későbbi dokumentumok és fényképfelvételek alapján egyértelmű, hogy a homlokzaton végrehajtott egyetlen fontosabb módosítás az eredeti kialakításhoz képest az volt, hogy az épület igazságszolgáltatási szerepére utaló, a timpanon alatt a főpárkány frízmezőjébe vésett latin feliratot (IVSTITIA REGNORVM FVNDAMENTVM) – egész pontosan az azt hordó, a fríz általános síkjából kicsit előre lépő köveket – levésték.
Kiviteli terv, 2021, a főhomlokzat középrésze a helyreállítandó felirattal (Forrás: Archikon Kft.)
A jövőben azonban az épület visszakapja eredeti funkcióját és újra a Kúria, vagyis a legfelsőbb bíróság otthona lesz. A házat ennek megfelelően, a Steindl Imre Program keretében alakítják át. A teljeskörű felújítás és műemléki hitelességű rekonstrukció során a tervek szerint a homlokzatok és a műemléki belső terek visszanyerik egykori szépségüket.
“A mostani felújítás során megtörténik a timpanon latin nyelvű, eredeti feliratának visszaállítása a párkány frízében, ezzel nem csak építészetileg, hanem erkölcsileg is rehabilitálva a visszaköltöző Kúria számára az épületet” – derül ki a Steindl Imre Program közléséből.
Az Igazságügyi Palota főhomlokzat ma, a timpanon alatti felirat nélkül (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Az 1896-ban átadott, neoreneszánsz-neobarokk stílusú, reprezentatív épület 1949-ig a Magyar Királyi Kúria székhelye volt, majd kettéosztották, északi, nagyobb részében 1953–1957 között a Magyar és Nemzetközi Munkásmozgalom Történeti Múzeuma, majd 1973-ig a Nemzeti Galéria működött, utána pedig a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak adott otthont. Déli részében 1957–1989 között az MSZMP Párttörténeti Intézete, majd az MSZP Politikatörténeti Intézete, 1998-tól a közelmúltig pedig a Politikatörténeti Intézet müködött.
A teljes cikk forrása: pestbuda.hu
