Az Európai Bizottság közleményt fogadott le a minőségi jogalkotásról, amelyben számos javaslatot tett az uniós jogalkotási folyamat javítására. Európa helyreállításának elősegítése érdekében minden eddiginél fontosabb, hogy a jogalkotás a lehető leghatékonyabb legyen, és hogy az uniós jogszabályok jobban megfeleljenek a holnap szükségleteinek – hangsúlyozza az uniós szerv.
„A Bizottság már most is a világ egyik legjobb minőségi jogalkotási rendszerével rendelkezik, de még akadnak teendőink. Ezért fokozzuk az uniós jogszabályok egyszerűsítésére és az általuk jelentett terhek csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, miközben jobban kihasználjuk a stratégiai előrejelzést, és támogatjuk a fenntarthatóságot és a digitalizációt. A siker érdekében azonban valamennyi érdekelt félnek együtt kell működnie a magas színvonalú uniós szakpolitikai döntéshozatal működtetéséhez, amely erősebb és reziliensebb Európát eredményez.” – nyilatkoozta Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök.
Kulcsfontosságú az uniós intézmények, a tagállamok és az érdekelt felek – köztük a szociális partnerek, a vállalkozások és a civil társadalom – közötti együttműködés. A jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelése érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket javasolta:
- a beruházásokat hátráltató akadályok és bürokrácia felszámolása és a XXI. századi infrastruktúra kiépítése, együttműködés a tagállamokkal, a régiókkal és a legfontosabb érdekelt felekkel,
- a nyilvános konzultációk egyszerűsítése egy egységes „véleményezési felhívás” bevezetésével a továbbfejlesztett „Ossza meg velünk véleményét!” portálon,
- az „egy be, egy ki” elv bevezetése a polgárok és a vállalkozások terheinek minimalizálása érdekében, különös figyelmet fordítva a jogszabályok alkalmazásának következményeire és költségeire, főként a kis- és középvállalkozások esetében. Ez az elv biztosítja, hogy az újonnan bevezetett terheket az azonos szakpolitikai területre vonatkozó egyenértékű terhek megszüntetésével ellensúlyozzák.
- az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak általános érvényesítése annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi jogalkotási javaslat hozzájáruljon a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendhez,
- annak javítása, hogy a minőségi jogalkotás hogyan kezeli és támogatja a fenntarthatóságot és a digitális transzformációt,
- a stratégiai előrejelzés beépítése a szakpolitikai döntéshozatalba annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen a jövő kihívásainak, figyelembe véve például a zöld, a digitális, a geopolitikai és a társadalmi-gazdasági kontextusban kialakuló megatrendeket.
További lépések
A minőségi jogalkotás valamennyi uniós intézmény közös célkitűzése és felelőssége. Ezért az uniós jogszabályok és az uniós kiadási programok hatásának értékelésére és nyomon követésére irányuló erőfeszítéseik kapcsán a Bizottság egyeztet az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal is. Emellett az uniós szakpolitikai döntéshozatal terén szorosabban együtt fog működni a helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal, valamint a szociális partnerekkel.
A közleményben említett néhány új kezdeményezés már a gyakorlatban is megkezdte működését: ilyen például a jövőállósági platform, amelyen tanácsok olvashatók arra vonatkozóan, hogy miként lehetne az uniós jogszabályokat könnyebben betartani, valamint hatékonnyá és a jövő kihívásainak kezelésére alkalmasabbá tenni. Az elkövetkező hónapokban további intézkedések végrehajtására is sor kerül, többek között:
- a terhek 2020. évi felmérésére, amely felvázolja a Bizottság tehercsökkentési erőfeszítéseinek eredményeit, valamint
- a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás és eszköztár felülvizsgálatára a közlemény új elemeinek figyelembevétele érdekében; ezek konkrét iránymutatást nyújtanak az Európai Bizottság szolgálatai számára az új kezdeményezések és javaslatok kidolgozása, valamint a meglévő kezdeményezések és javaslatok kezelése és értékelése során.
Háttér
A Bizottság 2019-ben áttekintette minőségi jogalkotási programját, és ennek eredményeként megerősítést nyert, hogy a rendszer általánosságban jól működik, ugyanakkor a tapasztalatok hasznosítása érdekében javításokra van szükség.
Az EU hosszú ideje a tényeken alapuló politikai döntéshozatal mentén cselekszik, beleértve a szabályozásból eredő terhek csökkentését is, amellyel kapcsolatban már 2002 óta vannak törekvések. Ez magában foglalja a hatályos jogszabályok rendszeres értékelését, egy rendkívül fejlett hatásvizsgálati rendszert, az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultáción alapuló megközelítést és egy átfogó tehercsökkentési programot (REFIT).
