A törvény által létrehozott jogalanyok esetében jellegüknél fogva a személyiség védelmét eltérően kell értelmezni, mint a természetes személyek esetében, tekintettel arra, hogy lényegük a külvilág felé megjelenő képben ragadható meg – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1510/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria személyiségi jog megsértése tárgyában hozott ítéletét.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó sportegyesület és többségi tulajdonosa közösen használták az egyesületi címert, amely a sportágban elért sikerek miatt is a nagy múltra visszatekintő indítványozó személyiségi jogainak megtestesítője és szimbóluma. A többségi tulajdonos a megállapodás ellenére önhatalmúlag megváltoztatta a címert, ami miatt a későbbi indítványozó bírósághoz fordult. A Kúria felülvizsgálati döntésével zárult eljárásban a bíróság a keresetet elutasította, nem állapította meg a felperes személyiségi joga, azon belül a jóhírnévhez való joga megsértését. Az indítványozó a jogerős döntéssel szemben az Alkotmánybírósághoz fordult. Alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy álláspontja szerint a hatályos polgári törvénykönyv megerősítette a jogi személyek személyiségi jogát, a bíróságok döntése azonban a korábban hatályos polgári törvénykönyv rendelkezésének megfelelően kialakult szemléletet és joggyakorlatot tükrözi, így a döntés sértette az indítványozó tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz, illetve a jóhírnév védelméhez fűződő alapjogát.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az ügy alapjogi érintettségét. Nem vette ugyanis figyelembe, hogy a törvény által létrehozott jogalanyok esetében jellegüknél fogva a személyiség védelmét eltérően kell értelmezni, mint a természetes személyek esetében, tekintettel arra, hogy lényegük a külvilág felé megjelenő képben ragadható meg. Ebből következően a Kúria kizártnak tekintette a személyiségi jogsérelem bekövetkeztét, így nem vizsgálta, hogy a címer megváltoztatása negatív hatással volt-e az indítványozó jóhírnevére. Az Alkotmánybíróság tehát megállapította, hogy a Kúria támadott ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.