A törvényhozó hatalomnak lehetősége van az egyes jogállási törvények átfogó felülvizsgálatára és újraszabályozására, az újonnan kialakított szabály alkotmányosságának megítélése során soha nem annak lesz döntő jelentősége, hogy a korábbi vonatkozó szabályozáshoz képest az új törvényi rendelkezések milyen irányú változást eredményeztek – szögezi le az Alkotmánybíróság II/817/2019. számú, normakontroll-indítványt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény, továbbá a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény egésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.
Az indítványozó országgyűlési képviselők álláspontja szerint a jogszabályok teljes egészében közjogilag érvénytelenek, továbbá tartalmi szempontból is alaptörvény-sértőek, egyrészt mivel a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt, a bevezetett változásoknak nem volt észszerű indoka, és a hivatásos állomány tagjai véleménynyilvánítása teljes körű korlátozásának lehetősége túlmutat az arányosság követelményein. Az indítványozók álláspontja szerint a kormányzati szolgálati jogviszony létrejötte kiszolgáltatott helyzetbe hozza a kormánytisztviselőket, így sérül emberi méltósághoz való joguk.
Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta, hogy a törvényhozó hatalomnak lehetősége van az egyes jogállási törvények átfogó felülvizsgálatára és újraszabályozására, az újonnan kialakított szabály alkotmányosságának megítélése során azonban soha nem annak lesz döntő jelentősége, hogy a korábbi vonatkozó szabályozáshoz képest az új törvényi rendelkezések milyen irányú változást eredményeztek. Az indítványozók beadványukban az új szabályozás alaptörvény-ellenességét abban látták, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény új szabályozása negatív irányú változást hozott a korábbi szabályozáshoz képest, és a garanciális szabályokat nem figyelembe véve megsértette a szükségességi-arányossági szabályokat. Az Alkotmánybíróság az alkotmánybírósági gyakorlat és a vizsgált szempontok alapján úgy ítélte meg, hogy a kialakított szabályozás megfelel az Alaptörvényben meghatározott garanciális szabályoknak, és az igazodik az új jogállási szabályokhoz. Összességében nem csökkenti szükségtelen és aránytalan mértékben a pihenőidőhöz való jogot, hiszen bár rugalmasabb szabályozást tesz lehetővé, de megfelelő garanciális szabályokat kapcsol a munkavállaló jogainak biztosításához is. A kormányzati igazgatásról szóló törvény a kormánytisztviselőknek járó szabadságok rendszerét is átalakítja, és bizonyos esetekben a kialakított új szabályozás a korábbi szabadságok számának csökkenésével is együtt jár, ez azonban önmagában nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek, mivel a szabályozás egészét nézve a kormánytisztviselők Alaptörvényből fakadó jogai nem csorbultak, a támadott jogszabályok biztosítják azokat a garanciális elemeket, amelyek az Alkotmánybíróság gyakorlatából is következnek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott törvényi rendelkezések tehát nem sértik az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseit, így a normakontroll-indítványt elutasította.
