Az öröklés bekövetkezéséig olyan függő jogi helyzet áll fenn, amelyre az Alaptörvény tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezése alapján nem lehet alapjogi védelmet alapítani – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1227/2020. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény és a hagyatéki eljárásról szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó végrendelet alapján várományosa volt egy mezőgazdasági földterületnek, a hagyatéki eljárás során azonban a földforgalmi törvény rendelkezéseire tekintettel a mezőgazdasági földterületeket nem örökölte meg, azok az államra szálltak. A hagyatéki eljárást lezáró bírói döntés, valamint a földforgalmi törvény egy rendelkezése ellen az indítványozó már korábban alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amely eljárás során hozott határozatában az Alkotmánybíróság a sérelmezett jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben jogalkotó mulasztást állapított meg, a rendelkezést és a bírói döntést megsemmisítette. Ezt követően, miután a jogalkotó a jogalkotási feladatának határidőben nem tett eleget, az indítványozó hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet terjesztett elő, azonban a közjegyző a korábbi közjegyzői hagyatékátadó végzést, amellyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenességet megállapította, hatályában fenntartotta. Az indítványozó újabb, jelen döntés alapjául szolgáló alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy véleménye szerint a hagyatéki eljárásról szóló törvény és a földforgalmi törvény támadott rendelkezései és a sérelmezett végzések alaptörvény-ellenesen korlátozzák az örökléshez való jogát. Nézete szerint a jogbiztonságot sérti, hogy a polgári jog öröklésre vonatkozó rendelkezései, a földforgalmi törvény, valamint a hagyatéki eljárásról szóló törvény támadott rendelkezései között a jogalkalmazók számára zavart keltő ellentmondás van.
Az Alkotmánybíróság a korábbi vonatkozó határozatában kifejtette, hogy az öröklés bekövetkezéséig olyan függő jogi helyzet áll fenn, amelyre az Alaptörvény tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezése alapján nem lehet alapjogi védelmet alapítani. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet kiküszöbölő jogalkotást tartalmaz, kiegészítette a földforgalmi törvényt egy olyan rendelkezéssel, amely az örököst megillető kártalanításról szól, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, és a földtörvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerül. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak szerint nem állapítható meg, hogy a hagyatéki eljárásról szóló törvény támadott rendelkezése az elbíráláskor hatályos jogszabályi környezetben az Alaptörvény tulajdonhoz való jogot biztosító cikkét sértené, figyelemmel arra is, hogy a módosító törvény az indítványozó ügyére kiható hatállyal oldotta fel a földforgalmi törvény és a hagyatéki eljárásról szóló törvény támadott rendelkezési által a jogrendszerben keletkezett ellentmondást. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.