Új szabályozás alkalmazásának elrendelése a folyamatban lévő ügyekben sérti az visszaható hatályú jogalkotás tilalmát – szögez le az Alkotmánybíróság III/2030/2020. számú, törvényi rendelkezést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 101/A. § (2) bekezdését.
A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes 2020. február 5-én az illetékes kormányhivatalhoz előterjesztett kérelmében nevének és nemének anyakönyvi nyilvántartásban történő megváltoztatását kérte, kérelmét a kormányhivatal azonban az ügyintézési határidőn belül nem bírálta el. A kérelem benyújtását követően hatályba léptek a támadott törvény módosított szabályai, köztük a támadott rendelkezés is. Az új szabályozás alapján a személyazonosító adatok nyilvántartásában a születési nemet kell nyilvántartani, ami a módosítás nyomán nem változtatható meg. A rendelkezés alapján a szabályokat a módosítás hatályba lépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. Ezt követően az illetékes hatóság a felperes által kezdeményezett eljárást megszüntette, mivel az a jogszabályi környezet megváltozása folytán okafogyottá vált.
A felperes a határozat ellen keresetet terjesztett elő. Az ügyben eljáró, egyedi normakontroll-eljárást kezdeményező bíróság álláspontja szerint a hivatkozott törvényi rendelkezés a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütközik, mivel az azonnali hatályú alkalmazás következtében a jogalanyok helyzetét elnehezítő jogszabályi változtatásra, Alaptörvényben biztosított jog alaptörvény-ellenes módon történő korlátására, illetve alanyi jog elvonására került sor.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eljárás alapjául szolgáló ügyben a megváltozott anyagi jogi szabályozásnak a folyamatban lévő közigazgatási eljárásban való alkalmazása arra vezetett, hogy a felperes korábban fennálló jogszabályi környezetben kezdeményezett eljárását a hatóság megszüntette, mert az időközben elfogadott jogszabály-változtatás eljárási akadályát képezte annak, hogy érvényesíteni tudja azon jogát, amelyre az eljárás megindításakor a jogszabályi lehetőség adott volt. Ennek következében már sem az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő, sem a megismétlendő közigazgatási eljárás során nincs lehetőség a korábban jogszerűen kezdeményezett közigazgatási eljárás érdemi lefolytatására. Az Alkotmánybíróság így a jogszabályi módosítás vizsgálata során megállapította, hogy új szabályozás alkalmazásának elrendelése a folyamatban lévő ügyekben sérti az visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, így a támadott törvényi rendelkezést megsemmisítette.
