Az előzetes letartóztatás objektív felső határának jelenlegi szabályozása határozatlansága folytán lehetőséget ad olyan mértékű szabadságelvonásra is, amely alaptörvény-ellenesen korlátozza a terhelt személyi szabadsághoz fűződő alapjogát – szögezi le az Alkotmánybíróság II/733/2015. számú, törvényi rendelkezést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeli hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (2) bekezdés a) pontját.
Az alapvető jogok biztosa indítványával azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a jogállamiságot, továbbá a szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jogot sérti az a támadott szabályozás, amelynek értelmében a büntetőeljárásról szóló törvény kivételt tesz az előzetes letartóztatás objektív felső határa alól abban az esetben, ha a vádlottal szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. Az alapvető jogok biztosa indítványában kifejtette, hogy az előzetes letartóztatás intézménye addig marad az alkotmányosság keretei között, amíg funkciójában és időtartamában egyaránt megőrzi az előzetes jellegét, és nem veszi át a szabadságvesztés büntetés szerepkörét. Az előzetes letartóztatás okozta alapjog-korlátozásnak arányban kell állnia az állam büntető igényével, felső határ hiányában azonban az arányosság vizsgálata fogalmilag kizárt.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a büntetőeljárás vizsgált szakaszában (elsőfokú ügydöntő határozat hiányában) a letartóztatásban töltött idő egy meghatározott, abszolút mértéket (észszerű időtartamot) meghaladva már, a körülményektől függetlenül, alaptörvény-ellenessé válik. Ennek az abszolút határidőnek a meghatározása a jogalkotó feladata, az Alkotmánybíróság pedig a jogalkotói döntés alkotmányossági felülvizsgálatára rendelkezik hatáskörrel. Az Alkotmánybíróság azért találta alaptörvény-ellenesnek a kifogásolt szabályozást, mert az a határozatlansága folytán lehetőséget ad olyan mértékű szabadságelvonásra is, amely alaptörvény-ellenesen korlátozza a terhelt személyi szabadsághoz fűződő alapjogát. Az Alkotmánybíróság a megsemmisítést a jövőre nézve, 2021. szeptember 30. napjával rendelte el.
