Új bírságközleményt adott ki a Gazdasági Versenyhivatal, amely az antitröszt ügyekben (kartellek, vertikális korlátozások, erőfölénnyel visszaélések és egyéb horizontális versenykorlátozások) 2021. január 1-jétől alkalmazandó és az előzetes várakozások szerint a kiszabott bírságok drasztikus emelkedését hozhatja magával. A CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi praxisának vezetői, Polauf Tamás és Kocsis Márton alább részletesen bemutatják az újdonságokat, és hogy miként érinti ez a GVH „látókörébe” kerülő cégeket.
A bírságszámítás változása
A legfontosabb változás a GVH 2021. január 1-től hatályos antitröszt ügyekben alkalmazott új bírságközleményében, hogy abból teljesen kikerült a bírságszámítási folyamat módszertanának részletes bemutatása, mely a 2021. január 1-je előtt hatályos régi közleményben egy több lépcsős, összetett folyamat volt. Vélhetőleg emiatt az új Közleményből kikerültek a korábbi bírságmeghatározás egyes lépéseihez kapcsolódó szakkifejezések, elnevezések, mint pl. a kiindulóösszeg, az alapösszeg, vagy az alapösszeg korrekciója.
Az új Közlemény a korábbihoz hasonlóan rögzíti, hogy a bírság meghatározásakor a GVH főszabályként a bírságolni szándékozott vállalkozás által a jogsértés időtartama alatt az érintett piacon elért (vagy becséléssel megállapított) releváns forgalom legfeljebb 30%-át veszi alapul (korábban ez volt a bírság kiindulóösszege). Ugyanakkor a bírság kiinduló összegének kiszámolásához szükséges, a jogsértés súlyát kifejező arányszám (mely a verseny veszélyeztetettsége és a jogsértés piaci hatása alapján kapott pontszám volt) megállapításának pontozásos módszere, valamint a jogsértés típusokhoz kapcsolódó minimális arányszámok (tehát pl. kartellek esetén nagyobb kiindulóösszeg) kikerültek az új Közleményből. E körben az új Közlemény pusztán deklarálja, hogy jogsértés súlyának értékelésekor a GVH a verseny veszélyeztetettsége körében veszi figyelembe a jogsértő magatartás típusát (kartell, erőfölény stb.), valamint a jogsértés tényleges/ valószínűsített hatását. Ugyanakkor ezen körülmények értékeléséhez pontszámokat már nem társít a hatóság, így a lehetséges bírság előzetes kiszámítása nehezebb lesz egy-egy eljárás során.
Nem szerepel az új Közleményben már az sem, hogy a GVH az enyhítő és súlyosító körülményekhez a határozatában súlyt rendel attól függően, hogy az adott szempontot kicsi, közepes, vagy kiemelt jelentőségűnek tartja adott ügyben. Értelemszerűen ezért nem tartalmazza az új Közlemény azt sem, hogy az egyes súlyosító/ enyhítő körülmények hány százalékkal növelhetik vagy csökkenthetik a bírság (kiinduló) összegét. Arra sincs az új Közleményben utalás, hogy az előzőekben bemutatott matematikai számítással kapott alapösszeg legfeljebb 75%-kal módosíthatja a kiinduló összeget felfelé vagy lefelé. Ez szintén abba az irányba hat, hogy az előzetes bírságkalkuláció nehezebbé válik, illetve lehetőséget teremt a versenyfelügyeleti bírságok lényeges emeléséhez.
Az új Közlemény bevezetőjéből kikerült, hogy a dokumentumban szereplő szempontok révén a GVH növelni kívánja a jogbiztonságot, tevékenységének átláthatóságát, segítve ezzel az egységes jogalkalmazást. Az Új Közlemény ugyanakkor nem tartalmaz arra vonatkozó utalást, hogy annak ismeretében a vállalkozások fel tudják mérni, hogy versenysértő piaci magatartásuk milyen súlyú büntetést vonhat maga után. Bár az új Közlemény bevezető része lényegesen rövidebb, mint a korábbié, az alapelvek között megmaradt annak kiemelése, hogy a bírságkiszabás célja az egyedi és általános elrettentés, mely akkor valósulhat meg, ha a GVH bírságai érezhető anyagi hátrányt jelentenek az eljárás alá vontaknak. E körben új elemként szerepel a bírságkiszabás alapelvei között (továbbá ezt későbbi is megismétli a GVH a közlemény 41. pontjában), hogy a bírságnak nem csak a jogsértő magatartással szükséges arányosnak lennie, hanem a bírságolt cég tényleges pénzügyi teljesítőképességéhez mérten is megfelelő súllyal kell bírnia. Valószínűleg előbbi rendelkezés váltja ki, és vélhetőleg ennek okán nem kapott helyet az új Közleménybe az egytermékes vállalkozásokra vonatkozó bírságcsökkentés lehetősége sem.
Az EU irányelv átültetése
Helyett kaptak ezzel szemben a 2019/1/EU (ún. ECN+) Irányelv átültetéséből következő rendelkezések is, melyek a vállalkozáscsoport tagjainak bírságolását, és a megbírságolt egyesületek, szövetségek tagvállalkozásainak a bírság megfizetésére vonatkozó helytállását érintik. Előbbi módosítás nyomán a vállalkozáscsoport jogsértést megvalósító tagját és a vállalkozáscsoportnak a határozatban nevesített tagjait egyetemlegesen kötelezi a GVH a bírság megfizetésére. A korábbiakkal szemben nem feltétel ilyenkor az új szabályok szerint, hogy a jogsértést megvalósító tagvállalkozás a bírságot ne fizesse meg, és vele szemben a végrehajtás eredménytelen legyen. Következésképpen a kartellező magyar leányvállalatok anyavállalatai izgulhatnak, hiszen a GVH innentől már kövezetlenül tőlük követelheti a tetemes büntetést. A vállalkozások társulásának (egyesület, iparági szövetség stb.) jogsértése következtében a bírság megfizetéséért lépcsőzetes helytállásra kötelezettek lesznek majd a határozatban nevesített tagvállalkozások, amennyiben a társulás a bírságot önként nem fizeti meg, és vele szemben a végrehajtás sem vezet eredményre.
A GVH-val történő együttműködési lehetőségek részletes bemutatását az új Közlemény is tartalmazza, ezzel buzdítva a vizsgált cégeket, hogy továbbra is éljenek ezekkel a lehetőségekkel (pl. engedékenységi kérelem, egyezségi eljárás, tevőleges jóvátétel stb.). Utóbbi eszközök helyes megválasztása jelentősen mérsékelheti a bírság összegét, időben történő alkalmazásuk pedig lerövidítheti az eljárást, időt és tetemes jogi költségeket takaríthat így meg a cégeknek. E körben tehát már az eljárás elején érdemes versenyjogi szakemberhez fordulni. Maradt néhány nyitott kérdés is az új Közlemény kapcsán, például az, hogy miként fogja a GVH a bírság összegét meghatározni közbeszerzési kartell ügyekben. Ezt feltehetőleg majd a GVH joggyakorlata fogja kimunkálni a jövőben.
Az új Közlemény vélhetőleg más európai versenyhatóságok, illetve az Európai Bizottság által alkalmazott bírságközlemények mintájára a korábbihoz képeset lényegesen lerövidült, egyszerűsödött nagyobb teret adva annak, hogy a GVH a bírság összegét esetről esetre állapítsa meg, pusztán a versenytörvény 78 §-ában meghatározott szempontok figyelembevételével. Nyilvánvaló, hogy a korábbi viszonylag bonyolult, ugyanakkor részletes iránymutatást adó Közlemény kötött pályán tartotta a GVH bírságkiszabási folyamatát, ezzel pedig komoly támadási felületet biztosított a cégeknek és ügyvédeknek a GVH-val szemben a bíróságok előtt is, hiszen a Közleménytől való eltérést a GVH-nak indokolnia kellett. Ugyanakkor a korábbi Közlemény hatálybalépése óta viszonylag kevés ügy fordult meg a bíróságokon, melyből arra vonatkozó következtetést lehetne levonni, hogy indokolt-e a 2017 decemberében hatályba lépett korábbi Közlemény felülvizsgálata. A 2021-ben meghozott GVH döntésekből kiderül majd, hogy a bírságközlemény egyébként üdvözölendő egyszerűsítése nem megy-e majd a GVH bírságkiszabási gyakorlata kiszámíthatóságának rovására, és megfelelően szolgálja-e így a jogbiztonságot. Érdemes lesz figyelni, hogy a „lazább” szabályok nem vezetnek-e egyes cégekre nézve aránytalan, ügyfélegyenlőség jogát sérthető bírságkiszabáshoz.
„Az új antitröszt bírságközlemény hatálybalépésével irodánk versenyjogi csoportja arra számít, hogy a – különösen a kartell ügyekben – a GVH kiterjeszti a fogyasztóvédelmi ügycsoportban már kialakulóban lévő trendet, hogy hatalmas, rekord méretű bírságokat szab ki az eltévelyedett piaci szereplőkre” – foglalja össze Kocsis Márton. „Ez a trend egyébként teljesen egyértelműen illeszkedik a Bizottság bírságolási gyakorlatához is. Ugyanakkor nehezebb lesz a cégeknek is előzetesen felmérniük esetleges jogsértésük anyagi következményeit, így most méginkább igaz a közkeletű mondás: a megfelelésre ma elköltött pénz a jövőben sokszorosan térül meg, hiszen egy jól működő compliance program akár megelőzheti a jogsértés megtörténtét is” – zárja Polauf Tamás.
