Február 22. a bűncselekmény áldozatainak napja. Az emberkereskedelem témakörében indított a közösségi média oldalain videós poszt-sorozatot a Magyarország Ügyészsége – ezt ajánlják a mai napon.
A Magya
A Magyar Ügyészség video-sorozata bemutatja az emberkereskedelem bűncselekmény jellegét, az áldozatok jellemző körét, a témához tartozó statisztikát, a jogi szabályozás átalakulását, a gyakorlat változását, az érintett szakemberek képzését és nem utolsó sorban a jogalkalmazói gyakorlat helyes irányba történő változásában a Legfőbb Ügyészség aktív, kezdeményező szerepét.
“Sajnos sokszor kell olyan esetekről hírt adnunk, amikor valakit prostitúcióra kényszerítenek, vagy sufniban lakhatásért cserébe dolgoztatnak. Emiatt éreztük fontosnak azt, hogy februárban igyekezzünk felhívni a figyelmet arra, hogy az emberkereskedelem és a kényszermunka körülöttünk vannak, nem távoli történetek. Van, hogy még a jogalkalmazónak sem egyszerű a szemléletváltás” – mondja Garamvölgyi Balázs. A legfőbb ügyészségi főosztályvezető-helyettes ügyész arról beszélt, milyen lépések kellettek ahhoz, hogy az emberkereskedelem bűncselekménye nagyobb hangsúlyt kapjon a joggyakorlatban.
A Belügyminisztérium szervezésében rendőrök, ügyészek és bírók közös, az emberkereskedelemről szóló képzéseken vesznek részt. A képzések sajátossága, hogy a bűnüldöző és az igazságszolgáltatás képviselői együtt, gyakorlati példákon keresztül vesznek végig egy-egy ügyet: így jobban megismerhetik egymás gondolkodásmódját, elvárásait. A hatóságok azonban önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy sikerrel lépjen fel mások kihasználása ellen: ne menjünk el azok mellett, akik segítségre szorulnak. Ha azt észleli, hogy valakit kihasználnak és bajban van, jelezze a rendőrségen, vagy az ügyészségen.
Február 22. – A bűncselekmények áldozatainak napja
Áldozatok nincsenek elkövetők nélkül. 2020. július 1-től pedig azok is bűncselekményt valósítanak meg, akik emberkereskedelem áldozatának szolgáltatásait veszik igénybe.
A videó-sorozat záróadásában Windt Szandra, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa az emberkereskedelem sértettjeinek speciális helyzetéről, ezen büntetőeljárások nehézségeiről beszél.
Ha segítségre van szüksége, jelezze a rendőrségen a 112-es számon, az illetékes ügyészségen vagy az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat +36-80-20-55-20-os telefonszámán.
1999-ben került a magyar Büntető Törvénykönyvbe az emberkereskedelem önálló bűncselekményként. A tényállás több módosításon esett át az azóta eltelt időben, a lényege azonban nem változott: azokat a helyzeteket, viszonyokat bünteti, amelyekben a másik személyre mintegy „értéktárgyként” tekintenek az elkövetők.
Az emberkereskedelem tényállása 2013. július 1-től szélesebben körben bünteti a kihasználás-jellegű visszaéléseket, mint korábban. Emellett a kényszermunka is bekerült a Büntető Törvénykönyvbe.
Ha valaki olyan sértettet bír rá munkavégzésre, egyéb szolgáltatásra, aki kiszolgáltatott helyzetben van (akár kilátástalan anyagi helyzete, az elkövetőhöz kapcsolódó érzelmi kötődése, vagy hajléktalan mivolta miatt) emberkereskedelem bűncselekményét valósíthatja meg.
Az ügyészség 2013 óta 150 elkövető ellen emelt vádat emberkereskedelem, illetve kényszermunka miatt. 2020. július 1-től a kényszermunka is az emberkereskedelem tényállásán belül nyer elbírálást.
