Bár a figyelem a 2020-as évben a COVID-19 világjárványra és a számos országban bevezetett különleges jogrendekre és különféle korlátozó intézkedésekre irányult, a “rendes” jogalkotás folyamata sem állt meg. Jelen cikkben olyan versenyjogi fejleményekre kívánjuk felhívni a figyelmet, amelyek nem kapcsolódnak a koronavírushoz. Az összefoglalót a Schöherr Hetényi Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője, az iroda szakértője, Kovács Márk készítette.
A Parlament ugyanis még 2020-ban elfogadott egy új salátatörvényt1, amely többek között módosította a magyar Versenytörvényt is, és számos változást hozott a magyar versenyjogban.
A leglényegesebb új szabályok
Az új szabályok többsége az ECN+ Irányelvnek (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1 irányelve) való megfelelést célozza, mely irányelv az európai nemzeti versenyhatóságok együttműködésének megerősítésére törekszik a már létező Európai Versenyhatóságok Hálózatán (European Competition Network, ECN) keresztül. Az ECN+ Irányelv célja, hogy a nemzeti versenyhatóságok az Európai Bizottságéhoz hasonló, hatékony és összehangolt eszközökkel rendelkezzenek, amikor azonos jogalapon, azaz az EU antitröszt szabályainak (az EUMSZ 101. és 102. cikke) érvényesítése kapcsán járnak el. Az EU tagállamainak 2021. február 4-ig kell átültetniük nemzeti jogukba az ECN+ Irányelv rendelkezéseit. Magyarország a korai átültetés mellett döntött, és a szükséges új szabályokat csaknem egy évvel a határidő lejárta előtt elfogadta.
A magyar jogalkotó úgy határozott, hogy az ECN+ Irányelv legtöbb szabályát – néhány kivétellel – az összes, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által indított antitröszt eljárásra alkalmazni rendeli, függetlenül attól, hogy az magyar vagy európai uniós jogi alapon folyik-e.
1. A “hajnali rajtaütés” során mások kocsiját, házát is átkutathatja a GVH
A GVH a módosítás hatályba lépését követően bármely magánterületen végezhet “hajnali rajtaütést”, privát ingatlanokat és ingóságokat is átvizsgálhat. A korábbi szabályok alapján ezeken a helyeken helyszíni kutatás csak akkor volt végezhető, ha azok az eljárás alá vont vállalkozáshoz a vállalkozás tevékenységén vagy alkalmazottjain keresztül valamilyen formában kapcsolódnak (pl. ha a privát ingatlant az eljárás alá vont vállalkozás vezérigazgatója használja). Az új szabályok hatályba lépését követően azonban a GVH bármely magánterületet, ingatlant és ingóságokat (pl. gépjárműveket, adathordozókat) is átvizsgálhat. A helyszíni kutatáshoz az előzetes bírósági engedély beszerzése továbbra is kötelező marad.
2. Titkos felvételek felhasználása
Az új szabályok kifejezetten lehetővé teszik az eljárás alá vontak által készített titkos (“rejtett”) felvételek bizonyítékként történő felhasználását, feltéve, hogy nem ez a jogsértés egyetlen bizonyítéka. Ez az új szabály – amely ráadásul csupán az ECN+ Irányelv preambulumán, nem pedig az irányelv egy konkrét cikkén alapul – valószínűleg számos vita forrása lesz a jogi szakirodalomban, mivel bátoríthatja a titkos felvételek készítését, amelyeket jellemzően az érintett személyiségi jogai és az adatvédelmi (adott esetben a büntetőjogi) szabályok megsértésével állítanak elő. A polgári perrendtartási törvény példának okáért részletesen szabályozza azokat a szempontokat, melyeket a jogsértő bizonyítási eszköz (pl. egy titkos felvétel) befogadása előtt a bíróságnak mérlegelnie kell, ilyen megkötést azonban a Versenytörvény új szabálya nem tartalmaz.
3. A kötelezettségvállalással kapcsolatos új szabályok: kötelező konzultáció és a határozat visszavonásának lehetősége
Ha a GVH versenyfelügyeleti eljárása európai uniós jogi alapon (is) indul (az EUMSZ 101. vagy 102. cikke megsértését vizsgálják), akkor a GVH-nak az eljárás alá vont vállalkozás kötelezettségvállalásának jóváhagyása előtt immár kötelező konzultálnia az érintett piacon jelen lévő vállalkozásokkal és más érintett felekkel. Mivel azonban egy ilyen kötelező konzultáció univerzális kiterjesztése jelentősen meghosszabbítaná az eljárásokat, a kizárólag a magyar jogalapon indított eljárásokban a konzultáció továbbra is csak lehetőség marad a GVH számára.
Az új szabályok alapján továbbá a GVH-nak immár jogában áll visszavonni a kötelezettségvállalást jóváhagyó határozatot, ha a kötelezettségvállalás jóváhagyására az eljárás alá vont vállalkozás által hiányosan, helytelenül vagy félrevezetően benyújtott információk alapján került sor. Ez praktikusan azt jelenti, hogy folytatódik a versenyfelügyeleti eljárás, és megnyílik a GVH számára a lehetőség a jogsértés kimondására és bírság alkalmazására (melyek elkerülését pont a kötelezettségvállalás tette volna lehetővé). Ez a jog az összefonódásokkal kapcsolatos eljárásokból már korábban is ismert volt azon vállalkozások számára, melyek vonatkozásában a hiányos/megtévesztő adatszolgáltatására hivatkozással a GVH utólag visszavonta az összefonódásukat engedélyező határozatot.
4. Az engedékenységi kérelmekkel kapcsolatos új rendelkezések: a nem-végleges kérelmek bővülése és az idegen nyelven is benyújtható kérelmek
Az ECN+ Irányelvnek való megfelelés érdekében az engedékenységi kérelem benyújtásának előfeltételei szigorúbbak lettek. Részletesebb szabályok kerültek beiktatásra a GVH-val való kötelező együttműködéssel kapcsolatban, illetve a bizonyítékok megsemmisítésének, elrejtésének vagy meghamisításának tilalma már akkor fennáll, amikor a vállalkozás még csak mérlegeli az engedékenységi kérelem benyújtását. A módosítás azonban nem egyértelműsíti, hogy mely időpontot kell úgy tekinteni, amikor a vállalkozás már mérlegeli az engedékenységi kérelem benyújtását. Ez jogbizonytalansághoz vezethet olyan esetekben, amikor pl. egy alkalmazott a felelősségre vonástól félve megkezdi a bizonyítékok megsemmisítését, miközben az igazgatóság épp belső átvilágítást végez a jogsértés kiterjedtségének feltérképezése érdekében. Ebben az esetben a belső átvilágítás kezdetét kell-e annak az időpontnak tekinteni, amikor a vállalkozás mérlegeli az engedékenységi kérelem benyújtását, vagy csak attól az igazgatósági üléstől él a bizonyítékok megsemmisítésének tilalma, ami a belső átvilágítás eredményét számba véve tárgyal az engedékenységi kérelem benyújtásáról? Sajnos e tekintetben az ECN+ Irányelv sem ad útmutatást.
Jó hír azonban a vállalkozások számára, hogy a módosítás megnyitja a kapukat a nem végleges engedékenységi kérelmek (úgynevezett “marker“) benyújtására nemcsak a bírság alóli teljes mentesség, hanem a bírság csökkentése érdekében is. Továbbá, a korábbi szabályokkal ellentétben, a vállalkozások akkor is benyújthatják a marker kérelmeket, ha a GVH már végrehajtott helyszíni kutatást az ügyben. Ez utóbbi lehetőség néhány év nemkívánatos szünet után került vissza a magyar Versenytörvénybe. A módosítás tisztázza, hogy marker kérelmek esetén a vállalkozás arra vállal kötelezettséget, hogy a GVH által megszabott határidőn belül összegyűjti a hiányzó bizonyítékokat, és kiegészíti kérelmét. A nem végleges engedékenységi kérelmekkel kapcsolatos lehetőségek bővítése előreláthatólag növeli majd az engedékenységi kérelemmel élő vállalkozások számát, ami hatékonyabb jogérvényesítést eredményez.
A módosítások eredményeként az engedékenységi kérelmezők a következő lehetőségek közül választhatnak a kérelmük benyújtására:
- a bírság alóli mentesség vagy a bírság csökkentése iránti teljes kérelem, amely minden szükséges bizonyítékot tartalmaz;
- nem teljes engedékenységi kérelem (“marker”) a bírság alóli mentesség vagy a bírság csökkentése iránt, ha több időre van szükség az összes bizonyíték összegyűjtéséhez és benyújtásához;
- az uniós versenyjog megsértése esetén ún. előzetes kérelem (“summary application“), amelyet az engedékenységi kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő benyújtásával párhuzamosan kell benyújtani az érintett nemzeti versenyhatóságok részére.
További újdonság, hogy vállalkozások az engedékenységi kérelmek bármely típusát az EU bármely hivatalos nyelvén benyújthatják, feltéve, hogy erről a GVH és az engedékenységi kérelmező megállapodnak. A nem végleges előzetes kérelem, mely során a kérelmező az Európai Bizottság mellett nyújt be a GVH-hoz is kérelmet (“summary application“) a korábbi szabályokkal egyezően külön megállapodás nélkül benyújtható angol nyelven is.
A módosítás emellett az engedékenységi és az egyezségi kérelmekben szereplő, jellemzően bizalmas információk hatékonyabb védelmét is elősegíti. Az engedékenységi és egyezségi kérelmekből az iratbetekintés során nyert bizonyítékokat csak a védekezéshez való jog gyakorlása érdekében és csak abban a bírósági eljárásban jogszerű felhasználni, amely kapcsolódik ahhoz a versenyfelügyeleti eljáráshoz, amelyben az iratbetekintést engedélyezték. Az engedékenységi kérelmekben szereplő adatok védelme más versenyhatóságokra is vonatkozik, amelyek csak a kérelmező beleegyezésével férhetnek hozzá a magyar engedékenységi kérelmekhez, vagy abban az esetben, ha a kérelmező ezen hatóságokhoz is benyújtott engedékenységi kérelmet.
5. A vállalkozások társulása bírságolásának új szabályai
A vállalkozások társulásával (pl. szakmai kamara, szövetség, egyesület) szemben kiszabható maximális bírság összege a társulás tagvállalkozásai előző pénzügyi évben elért világszintű nettó árbevételének 10%-a lehet. Ez már összhangban volt az ECN+ Irányelv követelményeivel, így megváltoztatására nem volt szükség.
A módosítások előtt azonban a társulások egyes tagjai felelősségének mértéke nem volt kellő részletességgel szabályozva. Az ECN + Irányelvvel összhangban az egyes tagok pénzügyi felelőssége a módosításokat követően immár főszabályként az adott tagvállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének 10%-ára korlátozódik.
Ugyanakkor a bírság vállalkozások társulása általi meg nem fizetése esetén továbbra is fennáll a GVH lehetősége az érintett tagvállalkozások egyetemleges kötelezésére. Ennek során azonban tekintettel kell lennie az újonnan bevezetett többlépcsős rendszerre és sorrendre:
- A GVH-nak először a vállalkozások társulásától (továbbiakban: egyesület) kell megpróbálnia behajtani a kiszabott bírságot. Ha az egyesület nem tudja megfizetni a bírságot, és a végrehajtási eljárás is eredménytelen, az egyesület kötelezhető, hogy tagjaitól hozzájárulást kérjen a bírság összegének fedezésére.
- Ha a hozzájárulások nem fedezik a bírságot, a GVH a bírság megfizetését közvetlenül is követelheti bármely olyan tagvállalkozástól, amely nevében eljáró személy az egyesület jogsértő döntés meghozatalában résztvevő döntéshozó testületének (pl. elnökség, küldöttgyűlés, közgyűlés) tagja volt a jogsértéssel érintett időszakban. Csak azoktól a vállalkozásoktól lehet fizetést követelni, akiket a GVH a jogsértést megállapító határozatában nevesített (azaz, akik részt vettek a jogsértésben).
- Ha a fentieket követően sem sikerült a bírságot teljes egészében behajtani, a GVH a bírság fennmaradó összegének megfizetését az egyesület bármely olyan tagjától is egyetemlegesen követelheti, amely azon az érintett piacon tevékenykedett, ahol a jogsértés bekövetkezett (ez tulajdonképpen az esetek többségében az egyesületösszes tagját lefedi – különösen pl. egy szakmai kamara esetén). Feltétel e körben is, hogy az adott vállalkozást a GVH jogsértést megállapító határozata nevesítse.
- Azonban nem követelhető bírságfizetés olyan tagvállalkozástól, amely igazolja, hogy nem hajtotta végre az egyesület jogsértő határozatát, és (i) nem is tudott annak létéről, vagy (ii) a versenyfelügyeleti eljárás megkezdése előtt aktívan elhatárolódott a jogsértéstől. Önmagában tehát a jogsértő döntés végrehajtásának hiánya nem akadálya a felelősségre vonásnak, a további két feltétel valamelyikének is fenn kell állnia.
A régi, jelenleg még hatályos bírságbehajtási szisztéma hasonló, bár kevésbé részletes, mint az irányelv átültetése által bevezetett. Örvendetes újdonság, hogy az új törvényi rendelkezések immár kifejezetten rögzítik az ártatlan tagvállalkozások bírságfizetés alóli mentesülésének lehetőségeit.
6. Fokozottabb együttműködés a nemzeti versenyhatóságok között
Az új szabályok alapján a GVH-nak több lehetősége lesz együttműködni az ECN más nemzeti versenyhatóságaival. A nemzeti versenyhatóságok a jövőben kérhetik egymástól a hivatalos irataik kézbesítését egy másik tagállamban, vagy akár segítséget kérhetnek a saját országukban kiszabott bírságok végrehajtásában is. A részletes szabályok egy teljesen új fejezetet képeznek a Versenytörvényben.
A legtöbb módosítás, beleértve a fent említett főbb változásokat is, 2021. január 1-jén lépett hatályba.
_____________________________________________________________________________
12020. évi XIX. törvény egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról
