Hatályon kívül helyezte a cseh választási törvény egy részét a cseh alkotmánybíróság, mert indoklása szerint az sértette a választásokon induló pártok és mozgalmak esélyegyenlőségét.
A választási törvény módosítását a cseh parlamenti felsőház szenátorainak egy csoportja kérte már régebben beterjesztett hivatalos beadványában.
A szenátorok alapvetően azt kifogásolták, hogy az érvényes választási törvény előnyben részesíti a nagyobb pártokat a kisebbek rovására. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a nagy támogatottságot élvező pártoknak a képviselői mandátum megszerzéséhez jóval kevesebb szavazatra volt szükségük, mint a kisebbeknek.
Az alkotmánybíróság ugyancsak hatályon kívül helyezte a választási törvény azon előírásait, amelyek a koalíciók számára annyiszor ötszázaléknyi szavazat megszerzését tették szükségessé, ahány tagja volt a koalíciónak. Csehországban egy-egy párt vagy mozgalom számára a választási küszöb öt százalék. A kétpárti koalíciónak így 10, a hárompártinak pedig 15 százalék kellett a parlamentbe való bejutáshoz.
A cseh alkotmánybíróság döntése a törvénykönyvben való megjelenés után lép életbe. A módosítások már az idei, október 8-ra és 9-re kiírt képviselőházi választásokat is érintik. A taláros testület szerint a döntés érvénybe lépésének esetleges elhalasztására nem volt semmilyen ok.
A cseh választási törvény alapelve az arányosság, ezért a választások eredménye alapján szinte mindig koalíciós kormányok létrehozására van szükség. Több mint másfél évtizede ezt az elvet módosította részben közös akarattal az akkoriban két legnagyobb politikai erő, a jobboldali Polgári Demokratikus Párt és a baloldali Cseh Szociáldemokrata Párt. A két akkori pártelnök, Václav Klaus és Milos Zeman szerint a módosítás célja az volt, hogy a választások után egyszerűbb legyen a kormányalakítás.
Milos Zeman, aki jelenleg Csehország elnöke, egy vasárnapi rádióinterjúban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az alkotmánybíróság helyet ad a szenátorok beadványának, akkor az belpolitikai válságot idézhet elő az országban.
