Magyarország nem teljesítette egyrészt az annak biztosítására vonatkozó kötelezettségét, hogy a PM10 részecskékre, vagyis a szállóporra vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, másrészt az annak biztosítására irányuló kötelezettséget, hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-637/18. sz. ügyben hozott ítélet Bizottság kontra Magyarország (A PM10-határértékek túllépése)
Mivel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesítette a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvből1 eredő több kötelezettségét, e tagállammal szemben kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett a Bíróság elé. A Bizottság konkrétan azt rója fel Magyarországnak, hogy egyrészt 2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben, másrészt 2011. június 11-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében – mindhárom érintett zóna esetében 2017-ig – rendszeresen és tartósan túllépte a PM10 részecskékre2 vonatkozó napi határértéket. Emellett a Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság 2010. június 11-étől állapítson meg egy kötelezettségszegést azért is, mivel Magyarország nem teljesítette az annak biztosítására irányuló kötelezettségét, hogy a szóban forgó határérték túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.
A Bíróság ítéletével először is emlékeztet arra, hogy a környezeti levegőben lévő PM10 részecskékre vonatkozó határértékek túllépésének ténye önmagában elegendő ahhoz, hogy e téren kötelezettségszegést állapítsanak meg. Márpedig nyilvánvaló, hogy 2005-től kezdve a 2017. év végéig – még ha a gyűjtött adatok által bizonyított esetleges, részben csökkenő tendencia volt is megfigyelhető – a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértékeket igen nagy rendszerességgel túllépték a szóban forgó zónákban, és ezáltal e túllépéseket rendszeresnek és tartósnak kell tekinteni.
A határokon átnyúló szennyezésnek az érintett zónák levegőminőségre gyakorolt állítólagosan jelentős hatására alapított, Magyarország által felhozott érvet illetően a Bíróság rámutat, hogy az uniós jogalkotó az alkalmazandó határértékeket teljes mértékben e körülmény figyelembevételével határozta meg. Mindazonáltal a szennyező anyagok terjedése szempontjából különösen kedvezőtlen tájképi és éghajlati jellegzetességek, amelyek a szóban forgó zónákat jellemezhetik, nem mentesíthetik Magyarországot a PM10 részecskékre vonatkozó határértékek túllépése miatti felelősség alól. Épp ellenkezőleg: e jellegzetességek olyan tényezőknek tekinthetők, amelyeket figyelembe kell venni az e tagállam által az irányelv alapján e zónák tekintetében, a határérték túllépése esetén annak a lehető leghamarabb történő elérésének érdekében kidolgozandó levegőminőségi tervek keretében.
A Bíróság ezt követően emlékeztet arra, hogy noha az a tény, hogy valamely tagállam túllépi a PM10 részecskékre vonatkozó határértékeket, önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy e tagállam nem teljesítette az ezen irányelvből eredő azon kötelezettségeit, hogy megfelelő intézkedéseket előíró levegőminőségi terveket készítsen, és e tervekbe minimális információtartalmat foglaljon, attól még e tagállamnak biztosítania kell, hogy a túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen.
E vonatkozásban a Bíróság megállapítja, hogy Magyarország már elfogadott levegőminőségi terveket, valamint a levegőminőség javítását célzó különböző intézkedéseket. Ugyanakkor e tervek nem jelölik egyrészt pontosan a levegőminőség tervezett javulását és a levegőminőségi célok megvalósításának tervezett határidejét. Továbbá a szóban forgó intézkedések nem említik azt az időpontot sem, amikor az érintett zónákban biztosítani fogják a PM10 részecskékre vonatkozó napi határérték betartását, és alkalmanként a megvalósítás tekintetében olyan időtartamról rendelkeznek, amely a PM10 részecskékre vonatkozó határértékek hatálybalépését követően több évig is elhúzódhat.
Következésképpen a Bíróság kimondja, hogy Magyarország nyilvánvalóan nem fogadta el kellő időben az annak biztosítása érdekében megfelelő intézkedéseket, hogy a PM10 részecskékre vonatkozó határértékek túllépésének időtartama az érintett zónákban a lehető legrövidebb legyen. Így a PM10 részecskékre vonatkozó napi határérték túllépése e zónákban hat, illetve nyolc éven keresztül továbbra is rendszeresen és tartósan fennállt.
E körülmények között a Bíróság megállapítja Magyarország kötelezettségszegését mind a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéknek az érintett zónákban történő túllépését, mind pedig az annak biztosítására irányuló kötelezettségének nemteljesítését illetően, hogy e túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen.
_____________________________________________________________________________
1A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 (HL 2008. L 152., 1. o., helyesbítés: HL 2014. L 346., 62. o.).
2A „PM10” a szálló por azon része, mely 50%-os hatásfokkal átmegy a PM10 mintavételének és mérésének referenciamódszerére az EN 12 341 szabványban meghatározott 10 μm aerodinamikai átmérőjű méretszelektív szűrőn.
