Az eljáró bíróságok egyrészt nem nyújtottak jogvédelmet a tisztségéből felmentett bírónak azzal kapcsolatban, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója elmulasztott lehetőséget adni a személyes meghallgatásra, másrészt nem tették lehetővé, hogy a felmentése alapjául szolgáló pályaalkalmassági szakmai véleményt egészében megismerje, ezzel sértült a felmentett bíró tisztességes eljáráshoz való joga – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1880/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Székesfehérvári Törvényszék és a Kúria bírói szolgálati viszony megszüntetése tárgyában hozott ítéletei alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisítette.
A pályaalkalmassági vizsgálatot követően a köztársasági elnök az indítványozót a bírói tisztségéből felmentette. Az indítványozó keresetet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, mely közbenső ítéletével megállapította, hogy jogellenesen szüntették meg a bírói szolgálati jogviszonyát. A másodfokú bíróság a közbenső ítéletet részítéletnek tekintette és megváltoztatta, egyben az indítványozó teljes keresetét elutasította, amely döntést a Kúria hatályában fenntartott.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy szerinte a támadott döntések sértik a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogát, mivel a törvényszéknek nem volt törvényes alapja arra, hogy őt az eljárás folyamán orvosszakértői vizsgálatra kötelezze, amely ellen nem élhetett jogorvoslattal.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eljáró bíróságok egyrészt nem nyújtottak jogvédelmet az indítványozónak azzal kapcsolatban, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója elmulasztott lehetőséget adni a személyes meghallgatásra. Másrészt az eljáró bíróságok nem tették lehetővé, hogy az indítványozó a felmentésének alapjául szolgáló pályaalkalmassági szakmai véleményt egészében megismerje. A szakmai vélemény értékelésével kapcsolatos bizonyítási kérdésben független szakértő kirendelését pedig újabb pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére hivatkozással tagadták meg, holott ennek nem volt helye, és erre nem is került sor. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak szerint ezek a körülmények összességében kétségessé tették, hogy az indítványozó bírói tisztségéből való elmozdítására, illetve a jogvita elbírálására a törvénynek megfelelő, fair eljárásban került sor, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott bírósági ítéletek megsértették az indítványozónak a tisztességes eljáráshoz való jogát. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott ítéleteket megsemmisítette.
