A jogalkotó megteremtette annak lehetőségét, hogy a közlekedőképességükben a mozgásszervi fogyatékosokkal azonos mértékben, de nem mozgásszervi betegségből eredően korlátozott személyek is jogosulttá váljanak fogyatékossági támogatásra – szögezi le a Alkotmánybíróság III/1725/2020. számú, bírói indítványt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló Korm. rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontjának „az 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott” fordulata, és az 1. számú melléklet 5. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.
Az eljárás alapját képező ügyben a perbeli felperes fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmét az illetékes kormányhivatal elutasította arra hivatkozva, hogy az indítványozó által használt segédeszköz nem szerepel a Korm. rend. 1. melléklet 5. pontjában felsorolt segédeszközök között, így a perbeli felperes a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte.
Az eljáró bíró az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel álláspontja szerint alaptörvény-ellenes helyzetet teremt, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti, a fogyatékossági támogatásra való jogosultsághoz szükséges három feltétel a perbeli felperes esetében vitathatatlanul teljesült, a támogatásra azonban azért nem jogosult, mert a Korm. rend. tételes felsorolásában az általa használt segédeszköz nem szerepel. Az indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet azon rendelkezései, amelyek a támogatásra jogosultak körét a tételesen felsorolt segédeszközöket használókra szűkítik, az Alaptörvény fogyatékkal élők kiemelt védelmét és a szociális biztonságot biztosító rendelkezéseibe ütköznek.
A bíróság utalt az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amelyben az Alkotmánybíróság, többek között a segédeszközök tételes felsorolásra való leszűkítése miatt, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg. Az Országgyűlés a törvénymódosítás során a szabályozásnak azt a részét, amely kizárólag a tételesen felsorolt segédeszközökre szoruló fogyatékosokat jogosítja támogatásra, változatlanul hagyta.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Korm. rend. vonatkozó rendelkezései vonatkozásában a jogalkotó eleget tett a jogalkotási kötelezettségének, mert ugyan nem változtatott a Korm. rend. 1. számú melléklet 5. pontjában felsorolt eszközökön, a melléklet 6. pontjának módosításával megteremtette annak lehetőségét, hogy a közlekedőképességükben a mozgásszervi fogyatékosokkal azonos mértékben, de nem mozgásszervi betegségből eredően korlátozott személyek is jogosulttá váljanak fogyatékossági támogatásra, így érdemben bővítette a mozgásában fogyatékos személyek fogyatékossági támogatásra való jogosultsági körét. Annak értékelése, hogy a megváltozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló egyedi ügyben az alapügy felperese súlyos fogyatékosnak minősíthető-e, és ekként jogosult-e fogyatékossági támogatásra, orvosi szakkérdés, amelynek értékelése nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Így az Alkotmánybíróság a Korm. rend. támadott rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására, megsemmisítésére és alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést elutasította.
