Az alaptörvényben rögzítené a gyermekek jogait a német szövetségi kormány, az erről szóló jogszabálymódosító javaslatot szerdán fogadták el. Az alaptörvény módosításához a törvényhozás kétharmados többség szükséges. De miről is szól a javaslat?
A több évig folytatott társadalmi konzultáció után a szerdai kormányülésen elfogadott és a törvényhozás elé terjesztett javaslat szerint ki kell egészíteni az alaptörvény hatodik cikkelyét, amely a házasság és a család intézményének, illetve a gyermekek és az anyák védelméről szól.
A kiegészítés kiindulópontja az gyermekek jogairól szóló 1990-es nemzetközi egyezmény, amely az alapvető emberi jogok közé sorolja a gyermekek jogait.
A tervezett német megoldás szerint az alaptörvény módosításával alkotmányos rangra kell emelni, hogy minden gyermeknek joga van önálló személyisége kifejlesztéséhez, és ezt a jogot tisztelni és védeni kell. Rögzíteni kell azt is, hogy tekintettel kell lenni a gyermekek érdekeire, és biztosítani kell, hogy meghallgassák, mérlegeljék véleményüket az őket érintő ügyekben.
Ugyanakkor a módosítás azt is tartalmazza, hogy a gyermekek jogai nem érintik – így nem is korlátozzák – a gyermekek gondozására, nevelésére és képviseletére vonatkozó szülői felel ügyeleti jogot.
A módosító javaslat a kormánypártok – az ügyben mérsékelt és főleg a szülői felügyeleti jog fontosságát hangsúlyozó CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a gyermekek jogainak erősítésére törekvő szociáldemokraták (SPD) – kölcsönös engedményeken alapuló megegyezését tartalmazza. Parlamenti elfogadása kétséges, mert az alaptörvény módosításához kétharmados többség szükséges, így a kormánypártok ellenzéki támogatásra szorulnak. Az ellenzéki oldalon a Zöldek pártja és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) szerint nem kellően határozott a módosítás, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pedig feleslegesnek tartja a gyermekek jogainak beemelését az alaptörvénybe.
