A sztrájk jogintézményét, gyakorlásának jogszerűségét annak jogellenességét a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (továbbiakban: Sztv.) határozza meg, amely kimondja, hogy a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájk joga.
A “még elégséges szolgáltatás mértékét” a jogszabály nem definiálja. Mivel a jogszerű sztrájk a munkavállalók általi munkabeszüntetést és nyomásgyakorlást jelenti a munkáltatóra nézve, bizonyos szektorokban elengedhetetlen azt meghatározott koordináták között tartani. Az “elégséges szolgáltatás mértéke” azt jelenti, hogy azokban a szektorokban, ahol a lakosság számára alapvető fontosságú közszolgáltatásokat végeznek, egy meghatározott szintű munkavégzést fenn kell tartani, hogy ezek a közszolgáltatások ne álljanak le teljesen. Az elégséges szolgáltatás szintjét jogszabály határozhatja meg, ebben az esetben nincs mozgástér – a sztrájk ideje alatt ezt a szintet be kell tartani. Ha mindezt az adott jogszabály nem határozza meg, akkor a feleknek a sztrájkot megelőző egyeztetésen kell e tárgykörben megállapodniuk, megállapodás hiányában pedig a még elégséges szolgáltatás megállapítása a bíróságtól kérhető.
A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében alkotta meg az 1/2013. (IV.8.) KMK véleményt a sztrájkjog gyakorlásának egyes kérdéseiről.
A kúriai döntés elvi tartalma szerint a még elégséges szolgáltatás megállapítására irányuló kérelmet a kérelem benyújtása időpontjában fennálló jogszabályok alapján kell elbírálni, és nem utasítható el az időközben megváltozott körülményekre és jogszabályokra hivatkozással.
A felek a még elégséges szolgáltatás megállapítása során jogosultak és kötelesek komoly és szakmailag is alátámasztott ajánlatokat tenni. Az ajánlat nem irányulhat a sztrájk megakadályozására a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlat tételével. A kérelmezettnek az az ajánlata, mely szerint a sztrájkjog az egyes szakmai előírások teljes körű betartása és csupán az adminisztratív feladatainak részbeni felfüggesztése mellett gyakorolható, tartalmában a kérelmezők sztrájk jogának tilalmát jelentené.
Az adott esetben még a járványügyi vészhelyzet bekövetkezése, illetve bizonytalan ideig való fennállása sem eredményezheti azt, hogy egy azt megelőző időpontban benyújtott kérelem a megváltozott körülmények (járványveszély) alapján volna elbírálható. Ebből az is következik, hogy az utóbb bekövetkezett körülmények – még a megállapított elégséges szolgáltatás megtartása mellett is – eredményezhetik a konkrét (megtartott) sztrájk jogellenességét, például a Sztv. 3. § (3) bekezdésébe ütközés miatt, vagy akár azért, mert az a Sztv. 1. § (3) bekezdésébe ütközően visszaélésszerű lesz. Nem érinti azonban azt, hogy a kérelmet a benyújtáskori helyzetnek megfelelően kell elbírálni.
