Áttörést jelentett a 2020-as év a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon. A tavalyi év első felében meghatszorozódott azoknak az aránya, akik táv- illetve otthoni munka keretei között dolgoztak, és ez az arány a COVID-19 járvány első hullámának lecsengését követően sem csökkent le a járvány előtti szintre – többek között erre világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői.
A foglalkoztatottság egy adott gazdaság munkaerőpiacának fontos jelzőszáma, ami közvetlenül befolyásolja a fenntartható gazdasági növekedést. Az Állami Számvevőszék, mint a közpénzek őre, kiemelt figyelmet fordít a költségvetési, makrogazdasági folyamatok elemzésére, illetve az azokat befolyásoló kockázatok, tendenciák értékelésére. Ebből a szempontból a táv- és otthoni munka témaköre 2020-ban – a COVID-19 világjárvány gazdasági és társadalmi következményei miatt – különösen felértékelődött, illetve aktuálissá vált.
A COVID-19 járvány megjelenése következtében elsőrendű fontosságúvá vált, hogy az emberi egészség védelmének biztosítása mellett miként lehet a munkavégzés folytonosságát fenntartani. A „business continuity” elsőszámú eszköze az emberek otthonából, digitális eszközökkel végzett munka alkalmazása volt. Ez új szervezetirányítási, jogi és technológiai kihívásokat vetett fel, továbbá ráirányította a figyelmet a táv- és otthoni munka szélesebb társadalmi összefüggéseire. Az ÁSZ elemzői ezeket az összefüggéseket szintetizálták.
A táv- és otthoni munka elterjedése jelentős potenciállal rendelkezik
A táv- és otthoni munka elterjedésében a járvány okozta helyzet látványos áttörést jelentett Magyarországon. Hazánkban a KSH adatai alapján 2010. és 2019. között a foglalkoztatottak átlagosan 2,9%-a végzett alkalmi, vagy tartós jelleggel távmunkát. 2020 májusára ugyanakkor ez az arány 17%-ra nőtt, ez több mint 750 ezer foglalkoztatottat jelentett. A táv- és otthoni munka keretei között foglalkoztatottak aránya a járvány első hullámának lecsengésével sem csökkent le az eredeti szintre, mintegy 7% százalék körüli szinten stabilizálódott. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy azok, akiknek már vannak saját tapasztalatai erről a munkavégzési formáról, sokkal pozitívabban ítélik azt meg – így a járvány a táv- és otthoni munka elfogadottságát is elősegítette.
Előtérbe kerül a teljesítmény
A táv- és otthoni munka menedzselése során egyre inkább előtérbe kerül a munka eredményének nyomon követése – így a kötött munkaidő központi szerepe is veszíthet jelentőségéből. Mindez a munkaviszony tartalmában is hangsúlyeltolódást jelenthet: rendelkezésre állás helyett az eredmény kerül a középpontba – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.
A térbeli akadályok leomlása erőforrást szabadít fel
Az ÁSZ elemzői kiemelik azt is, hogy a munka térbeli kötöttségeinek fellazulása javíthatja a foglalkoztatottságot azokban a csoportokban, amelyek a közlekedési, lakhatási, vagy egyéb élethelyzetbeli akadályok miatt kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon. Emellett a táv- és otthoni munka térnyerése mérsékelheti az ingatlanpiac területi eltéréseit, valamint csökkentheti a közlekedési infrastruktúrák igénybevételét.
Egyensúly az adatbiztonság és a magánszféra között
Minden munkavégzés elemi követelménye a munkavállaló ellenőrzése, és a munkáltató adatainak biztonsága – húzzák alá az ÁSZ elemzői. Ezért a táv- és otthoni munkavégzés fokozott adatbiztonsági kockázatot jelent. Ha egyensúlyba kerül a munkavállaló ellenőrzése és magánéletének védelme, az hozzájárul a táv-és otthoni munka elfogadottságához és sikeréhez – emelik ki az ÁSZ elemzői.
Sikertényezők: megfelelő munkakörülmények és lelki egészség
Az otthon minősége fontos sikertényező – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői. A munkakörülményekre vonatkozó standardok érvényesülését az otthon terében is megfelelő szabályok kell, hogy támogassák. Az otthonról végzett munka mentálhigiénés kihívásokat is támaszt, ezért az új munkaforma sikere megköveteli, hogy a munkavállalók lelki egészsége is nagyobb figyelmet kapjon. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy hosszútávon – mentálhigiénés szempontból is – az otthonról és az irodából végzett munka szabályozott és kiszámítható kombinációja lehet optimális foglalkoztatási forma.
Az elemzés következtetései hozzájárulást jelentenek a munka világát és a digitális államot érintő állami politikák megtervezéséhez, információkkal szolgálnak egy korszerű munkajogi feltételrendszer kialakításához, emellett az ÁSZ elemzése szempontokkal szolgál az állami és a magánszektor munkáltatói számára a táv- és otthoni munka feltételeinek kialakításához is.
Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, lehetőségekre.
