Amennyiben a bíróság a képviseleti jogosultság tartalmi vizsgálata során azt észleli, hogy az jogszabályba ütközik, akkor nyilatkoztatnia szükséges az érintett feleket és az ügyvédet, és szükség esetén fel kell hívnia a feleket arra is, hogy nyilatkozatukat okirattal igazolják – szögezi le az Alkotmánybíróság III/1116/2020. számú, alkotmányos követelményt megállapító határozatában.
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságának tartalmi vizsgálata arra is kiterjed, hogy nincs-e jogszabályi akadálya a meghatalmazott eljárásának, így vizsgálnia kell az ügyvédi tevékenységről szóló törvény azon támadott rendelkezésének fennállását, miszerint az ügyvéd a korábbi munkáltatójával szemben akkor folytathat ügyvédi tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és az ügy intézésében nem vett részt.
Az Alkotmánybíróság azonban az ügyvédi tevékenységről szóló törvény a korábbi munkáltatóval szembeni eljárás korlátozására vonatkozó támadott rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló kúriai indítványt elutasította.
Az Kúria egy előtte folyamatban lévő ügy kapcsán fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, amely indítvány szerint az ügyvédi tevékenységről szóló törvény említett rendelkezése szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a tisztességes eljáráshoz való jogot, nem felel meg a normavilágosság követelményének, alkalmazása hatáskör-elvonással jár, továbbá a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog sérelméhez is vezethet.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott rendelkezés nem korlátozza szükségtelenül és aránytalanul a felek Alaptörvényben foglalt jogait, azonban kiemelte, hogy amennyiben a bíróság a képviseleti jogosultság tartalmi vizsgálata során azt észleli, hogy az jogszabályba, így a támadott rendelkezésbe ütközik, akkor nyilatkoztatnia szükséges az érintett feleket és az ügyvédet, és szükség esetén fel kell hívnia a feleket arra is, hogy nyilatkozatukat okirattal igazolják. Ezt követően, amennyiben a nyilatkozatok és az okiratok alapján megállapítható az ügyvállalási korlát fennállása, a bíróság oly módon tudja biztosítani a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog érvényesülését, ha megfelelő határidő biztosításával hiánypótlásra hívja fel az ügyvállalási korláttal érintett ügyvéd által képviselt felet, hogy gondoskodjon új jogi képviselő meghatalmazásáról. Az Alkotmánybíróság tehát a támadott rendelkezést nem tartotta alaptörvény-ellenesnek, így a bírói indítványt elutasította, de alkalmazásához alkotmányos követelményt fűzött.
