Fogalmilag nem lehet tisztességes az a bírósági eljárás, amely a józan ész követelményét figyelmen kívül hagyja – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1815/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felsőoktatási felvételi eljárás tárgyában hozott ítéletét, valamint az Oktatási Hivatal (OH) azonos tárgyban hozott határozatát.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó 2011-ben sikeres érettségit tett „rajz és vizuális kultúra” tantárgyból, majd 2019-ben felsőoktatási felvételi eljárás során jelentkezési kérelmet nyújtott be hat helyre, hat felsőoktatási alapképzési szakra. Az eljárás során az OH az indítványozót egyetlen jelentkezési helyre sem sorolta be, mivel nem vette figyelembe az indítványozó „rajz és vizuális kultúra” tantárgyból tett eredményét. A döntés indoka az volt, hogy a kérelem beadásakor már nem volt „rajz és vizuális kultúra” nevű érettségi tantárgy, mivel jogszabályváltozás folytán a tárgy neve „vizuális kultúrára” módosult.
Az indítványozó kifejtette, hogy a névváltozáson kívül a két tantárgy követelményrendszerében eltérés nincs, így az OH döntése, majd az azt hatályában fenntartó bírósági ítélet is alaptörvény-ellenes, mivel a döntések sértik a szerzett jogai védelmét, indokolatlan megkülönböztetést eredményeznek az azonos tartalmi követelményeket eltérő évben teljesítő tanulók között, továbbá mind az OH, mind a bíróság eljárása sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel az eljárás során nem vizsgálták az ügy leglényegesebb elemét, vagyis a két tárgy követelményrendszerének teljes tartalmi egyezőségét.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eljáró bíróság nem volt tekintettel az ügy alapjogi relevanciájára; az alkalmazott normák formális értelmezése miatt az indítványozó elesett annak lehetőségétől, hogy a bíróság megvizsgálja: az általa teljesített érettségi vizsga alkalmas-e arra, hogy a felsőfokú oktatásban való részvételhez szükséges képességeit igazolni tudja. A bíróság feladata a közigazgatási perben is, hogy kimerítse a kereseti kérelmet és érdemben bírálja el azt, az Alkotmánybíróság szerint kifejezett tiltó szabály hiányában ugyanis nem felelhet meg a józan ész követelményének egy érvényesen letett sikeres érettségi vizsga eredményének mechanikus figyelmen kívül hagyása, pusztán a tantárgy nevének megváltoztatása okán. Mivel fogalmilag nem lehet tisztességes az a bírósági eljárás, amely a józan ész követelményét figyelmen kívül hagyja, így az Alkotmánybíróság a támadott bírói ítéletet, valamint az alapjául szolgáló hatósági döntést is megsemmisítette.
