Az Európai Tanács jogállamisági feltételendszerre vonatkozó politikai nyilatkozata „felesleges”, mivel nem törvényerejű. Az Unió hosszú távú költségvetését, a helyreállítási alapot és a jogállamisági feltételrendszert tartalmazó csomag „történelmi jelentőségű”. A tanácsi döntések egyhangúságát előíró szabály “elavult és kontraproduktív”. – szerepel abban az állásfoglalásban, amelyet az Európai Unió hétéves keretköltségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását szolgáló alapról fogadott el csütörtöki plenáris ülésén az Erópai Parlament
Az EP az MFF-csomagról szóló szerdai vitát lezáró állásfoglalásban kétségbe vonja a jogállamisági eljárást az Európai Bíróság jóváhagyásáig felfüggesztő tanácsi nyilatkozatot.
A 2021 és 2027. közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (MFF), az intézményközi megállapodásról, az Unió helyreállítási eszközéről és a jogállamisági rendeletetről szóló állásfoglalást 496 szavazattal, 134 ellenszavazat és 65tartózkodás mellett fogadta el a Parlament csütörtök reggel.
A Parlament üdvözli a jogállamisági eljárást is magába foglaló hosszú távú költségvetési csomagról született politikai megállapodást, és emlékeztet annak „történelmi jelentőségére”.
A jogállamisági feltételrendszer január elsejével teljességében alkalmazandó
Az EP az Európai Tanács december 11-i következtetéseinek tartalmát, amely szerint az Európai Bizottságnak nem kellene a jogállamisági eljárást alkalmazni addig, amíg az Európai Bíróság döntést nem hoz az eljárás megsemmisítéséről vagy fenntartásáról, ugyanakkor “felesleges”-nek minősítette. “A Parlament és a Tanács között létrejött megállapodás egyértelműen fogalmaz: a mechanizmus január elsejével életbe lép” – hangsúlyozzák a képviselők.
Az uniós szerződések értelmében az Európai Tanács „nem lát el jogalkotói feladatokat”. A képviselők szerint ezért „az Európai Tanács egyetlen politikai nyilatkozata sem tekinthető a jogszabályok értelmezésének”. A Bizottság „teljes mértékben független” és a tanácsi következtetések „nem tehetők kötelezővé a Bizottság számára a jogi aktusok alkalmazása során” – tették hozzá a képviselők.
Az uniós finanszírozási csomag indokolatlan késedelme az egyhangúsági szabály miatt
A Parlament rendkívül sajnálja, hogy az egyhangú szavazási szabály miatt a Tanács indokolatlanul késlekedett többek között az MFF és a saját forrásokra vonatkozó határozat elfogadásával. “Az Európa jövőjéről szóló, a közeljövőben megrendezendő konferencián ezen akadályok legyőzésével is foglalkozni kellene” – vélik a képviselők.
Az Európai Parlament szerdán hagyta jóvá a 2021-2027 közötti uniós költségvetést
A Parlament szerdán 548 szavazattal, 81 ellenszavazat és 66 tartózkodás mellett elfogadta a hosszú távú uniós költségvetésről a Tanáccsal november 10-én született megállapodást. Az intézményközi megállapodás Tanáccsal egyeztetett szövegét 550 szavazattal, 72 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett fogadták el.
15 milliárd euróval több a legfontosabb uniós programok számára
A forrásokat a Parlmetn növelte, annak érdekében, hogy a következő hét évben több pénzből gazdálkodhasson az Unió legfontosabb tíz kiválasztott programja, az európaiak nagyobb védelemben részesüljenek a koronavírus-járvánnyal szemben, szélesebb körű lehetőségek nyíljanak a következő nemzedék számára, és fennmaradjanak az uniós értékek. A Parlament és a Tanács tárgyalói között született kompromisszumban a Parlament elérte, hogy megháromszorozzák az EU4Health egészségügyi program forrásait, az Erasmus+ diákcsereprogram egy teljes évnyi működésre elegendő forrással gazdagodott, és a kutatások finanszírozása minden évben nőni fog.
A többletforrásokat az alábbi módon teremti elő az Unió:
- 11 milliárd euró elsősorban a versenyügyi pénzbírságokból származik (ezeket akkor fizetik a cégek, ha nem az uniós jogszabályoknak megfelelően jártak el). Ezzel megvalósul a Parlamentnek az a régi kérése, hogy az Európai Unió által beszedett bírságok maradjanak meg az uniós költségvetésben, és ne osszák azokat vissza a tagállamoknak. A 11 milliárd euróval fokozatosan 1.085,3 milliárd euróra (2018-as árfolyamon 1.074,3 milliárdra) emelkedik az MFF összértéke.
- 4 milliárd euró MFF-en belüli átcsoportosításból és a tartalékokból származik.
Emellett egymilliárd eurót elkülönítenek a jövőbeli esetleges igények és válságok kezelésére, vagy a legfontosabb programok kiegészítésére.
Új saját források
A tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a helyreállítási tervhez szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit nem szabad sem az MFF-ben már bejáratott befektetési programok rovására, sem pedig a tagállamok bruttó nemzeti termékén alapuló hozzájárulásának növelésével rendezni. A parlamenti tárgyalók ezért a következő hét évre menetrendet javasoltak az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetésére.
A menetrend a jogilag kötelező érvényű intézményközi megállapodás része. A menetrendben
- 2021-től bevezetendő, az egyes tagállamokban az újra nem hasznosított műanyagok mennyiségétől függően kivetett adóból származó bevétel mellett
- 2023-tól az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), és valószínűleg a széndioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmuson, és egy új digitális díjon,
- 2026-tól pedig a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás vagy új egységes társaságiadó-alap szerepel.
Hogyan használják fel a tagállamok a Következő nemzedék EU forrásait: alaposabb parlamenti ellenőrzés
A Parlament a Következő nemzedék EU (Next Generation EU) nevet viselő helyreállítási alap kifizetéseivel kapcsolatban elérte, hogy a három intézmény (a Parlament, a Tanács és a Bizottság) rendszeres találkozókon mérje fel az Uniós szerződés 122. cikke alapján tett kifizetések felhasználását. A járvány által súlyosan lelassított gazdaság újraindítását szolgáló, a rendes uniós költségvetésen kívülről származó, kivételes forrásokat átlátható módon kell elkölteni, és a Parlament a Tanáccsal együtt a korábban lefektetett tervektől való bármilyen eltérést ellenőrizni fog.
A helyreállítási eszköz az Európai Unióról szóló szerződés 122. cikkén alapul, amely nem szán szerepet az Európai Parlamentnek. A parlamenti tárgyalók ezért egy új eljárást javasoltak, ez az ún. „konstruktív párbeszéd” a Parlament és a Tanács között. Ennek értelmében miután a Bizottság felméri, hogy a 122. cikk alapján kezdeményezett egyes jogi aktusoknak milyen a költségvetési hatása, párbeszéd indul arról a Parlament és a Tanács között.
Átfogó ügyek: biodiverzitás, társadalmi nem és esélyegyenlőség
A költségvetés és a Következő nemzedék EU program teljes összegének legalább 30 százalékát az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra, az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát biodiverzitási célokra ell fordítani. Ennek ellenőrzésére hatékonyabb éghajlat- és biodiverzitás-megfigyelő módszertant kell majd alkalmazni.
Az MFF másik átfogó prioritása ezentúl a nemek közötti egyenlőség biztosítása lesz, amelyet a programok nemekre gyakorolt hatásának előzetes felmérésével és nyomon követésével valósítanak meg.
