A közéleti kérdésben tett közlésre vonatkoik az Alaptörvény véleménynyilvánítás szabadságának védelme – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1003/2020. számú, bírói döntést megsemmmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Szegedi Törvényszék rágalmazás tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó közösségi oldalán olyan ténymegállapításokat tett, amelyek a társasháza közös képviselője becsületének csorbítására voltak alkalmasak, ezért a közös képviselő az indítványozóval szemben feljelentést tett rágalmazás és becsületsértés miatt. A bíróság az indítványozót rágalmazás vétségében bűnösnek találta és egy év próbára bocsátotta. Az indítványozó álláspontja szerint az jogerős ítélet sérti a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, különösen azért, mert a közös képviselőt közfeladatai ellátásával kapcsolatosan, és nem mint magánember kritizálta.
Az Alkotmánybíróság határozatában (a támadott döntéssel ellentétben) arra az álláspontra helyezkedett, hogy az indítványozó közéleti kérdésben tett közlést, amelyre az Alaptörvény véleménynyilvánítás szabadságának védelme vonatkozik; nem osztotta továbbá az Alkotmánybíróság a támadott ítélet azon álláspontját, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a becsületérzés a korlátja. A támadott döntés tehát megsértette az indítványozó véleménynyilvánítási szabadságát, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
