A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Európai Unió Alapjogi Chartája kötelező jogi erővel bír. Az Európai Bizottság december 2-dikán új stratégiát terjesztett elő az Alapjogi Charta Európai Unión belüli alkalmazásának megerősítésére.
Az alapvető jogok nem tekinthetők eleve adottnak. Az Európai Bizottság új stratégiája nyomatékosítja a Charta maradéktalan érvényesítése iránti megújított kötelezettségvállalást. A Bizottság 2021-től éves jelentést fog készíteni, amelyben megvizsgálja a Charta tagállami alkalmazását egy-egy kiválasztott tematikus területen.
Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök hangsúlyozta: „Pontosan két évtizede került sor az Unió emberi jogi alaptörvényének számító Charta kihirdetésére. A Charta az uniós értékeket testesíti meg, és a Szerződésekkel azonos jogi erővel bír. Azt akarjuk, hogy az emberek tudják, hogy jogaik sérelme esetén kihez és hová fordulhatnak.”
Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos így nyilatkozott: „A közelmúltban új alapjogi kihívások jelentek meg: sokatmondó példa a koronavírus-világjárvány és az ahhoz kapcsolódó korlátozások. A társadalomban kibontakozó változások nyomán meg kell újítani annak biztosítása iránti elkötelezettségünket, hogy az EU és tagállamai a lehető legmesszemenőbben alkalmazzák a Chartát. Munkánk során minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a Chartára, és gondoskodnunk kell arról, hogy az emberek ténylegesen élhessenek alapvető jogaikkal.”
A Charta gyakorlati érvényesítése mindenki javára:
A stratégiában előirányzott fellépések négy pillérre épülnek, és kijelölik a Charta végrehajtásának irányvonalát az elkövetkező tíz évre nézve.
- Hatékony tagállami alkalmazás: A Charta kötelező erejű a tagállamokra nézve, amikor azok uniós jogot hajtanak végre. A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal, és párbeszéd útján kész támogatást nyújtani számukra az uniós jog hatékony, a Chartával maradéktalanul összhangban álló végrehajtásához. A tagállamok felkérést kapnak, hogy a koordináció és az információmegosztás megkönnyítése érdekében jelöljenek ki egy, a Chartával foglalkozó kapcsolattartó pontot. 2021-től kezdődően a Bizottság évente jelentést készít, amelyben közelebbről megvizsgálja a Charta tagállami alkalmazását egyes konkrét területeken. A 2021. évi jelentés központi témája az „alapvető jogok a digitális korszakban” lesz.
- A civil társadalom szerepének erősítése: A Bizottság szorosan nyomon fogja követni a civil társadalmi tevékenységeket érintő, az uniós joggal ellentétes nemzeti intézkedéseket, és fellép azokkal szemben. Néhány tagállam még mindig nem rendelkezik teljeskörűen működő nemzeti emberi jogi intézményekkel, amelyek biztosítják a kormány és a civil társadalom közötti kulcsfontosságú kapcsolatot. A tagállamok felkérést kapnak, hogy hozzanak létre ilyen intézményeket, és biztosítsák számukra a teljes függetlenségben végzett munkához szükséges erőforrásokat. A Bizottság elő fogja mozdítani a bírák, egyéb igazságügyi szakemberek és jogvédők Chartával kapcsolatos képzését is.
- A Charta mint az uniós intézmények iránytűje: Az uniós intézményeknek valamennyi tevékenységük során tiszteletben kell tartaniuk a Chartát. A Bizottság növelni fogja a Chartának való megfeleléssel kapcsolatos belső kapacitását, többek között az e-oktatás, a személyzetnek szóló frissített iránymutatás és a képzési tervek révén. A Bizottság készen áll támogatni az Európai Parlamentet és a Tanácsot annak biztosítása érdekében, hogy munkájuk során hatékonyan alkalmazzák a Chartát.
- Az emberek tudatosságának növelése: Egy nemrégiben készült Eurobarométer felmérés szerint tízből hat válaszadó többet szeretne tudni a jogairól és arról, hogy hová fordulhat a Chartában rögzített jogainak sérelme esetén. A Bizottság tájékoztató kampányt indít a Chartáról, és az Erasmus+ program csatornáit kihasználva törekszik a fiatalok tudatosságának fokozására. Ezen túlmenően arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki saját tájékoztatási kezdeményezéseket is.
Következő lépések
Tekintettel arra, hogy a tagállamok kulcsszerepet játszanak e stratégia végrehajtásában, a Bizottság felkéri a Tanácsot további következtetések kidolgozására.
A Bizottság 2025-ben jelentésben számol be a stratégia végrehajtásáról.
Háttér
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Európai Unió Alapjogi Chartája kötelező jogi erővel bír.
A 2019. és a 2020. évi alapjogi jelentésből kiderül, hogy a tagállamok nem rendelkeznek a Charta ismertségét és végrehajtását előmozdító nemzeti szakpolitikákkal. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) megállapításaiban kiemeli a civil társadalmi szervezetek és a nemzeti emberi jogi intézmények kulcsszerepét annak biztosításában, hogy az emberek ténylegesen élhessenek a Chartában biztosított jogaikkal, ugyanakkor ezek a szervezetek nem kellőképpen tájékozottak a Chartával és annak alkalmazásával kapcsolatban.
A Bizottság nemzeti, helyi, valamint uniós szinten is együttműködik a hatóságokkal annak érdekében, hogy jobb tájékoztatást nyújtsanak az embereknek alapvető jogaikról, és arról, hogy jogaik megsértése esetén kihez fordulhatnak segítségért. A gyakorlati információk az európai igazságügyi portálon érhetők el.
Az új stratégia kidolgozása során a Bizottság Eurobarométer felmérést végzett a Chartáról, valamint konzultációt folytatott az érdekelt felekkel a Chartával foglalkozó 2019. évi konferencia keretében, illetve az FRA által elemzett célzott kérdőívek révén.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája ITT elolvasható.
Az EU Alapjogi Chartájának végrehajtására vonatkozó stratégia ITT megismerhető.
