November 25. az ENSZ égisze alatt a ’Nőkkel szembeni Erőszak’ (Violence Against Women, azaz VAW) világnapja. Ezen a napon indul az a 16 napos globális kampánysorozat, ami körül járja a témát, felhívja rá a figyelmet világszerte, és ami december 10. napján, az emberi jogok világnapján ér véget.
Ennek apropóján idén a munkahelyi szexuális zaklatásról szeretnék írni, arról, hogy hogyan és miért illeszkedik a ’Nőkkel szembeni erőszak témakörébe’ a családon belüli vagy kapcsolati erőszak, szexuális erőszak, kényszersterilizálás, női nemi szervcsonkítát, kényszer abortusz, prostitúció közé.
Ezeknek a bűncselekményeknek az elszenvedői szinte kizárólag (aránytalanul nagy arányban) nők – azért érik őket ezek a sérelmek, mert nők. Az előfordulási számok volumene és a kiváltó okok strukturáltsága miatt szükségeltetik a külön kategória. Ugyanakkor a jelenség kezelésének hatékonysága is indokolja ezt.
A munkahelyi szexuális zaklatás speciális emberi jogi sérelem, ez talán már evidenciaszámba megy. Az, hogy miért kezelendő, nemi alapú (’gender based’) megkülönböztetésként, továbbá a nemi alapú erőszak (’gender specific violence’) fajtáinak egyikeként, már kevésbé.
Fogalmilag a nőkkel szembeni erőszak anti-diszkriminációs kérdés, hiszen nemre való tekintet nélkül mindenkit megillet az emberi méltóság, mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz. Abban az esetben, ha valakit kifejezetten azért ér hátrány, mert nő vagy férfi, az diszkrimináció. A zaklatás pedig ennek speciális fajtája, komplexitása miatt.
A nőkkel szembeni erőszak ernyőfogalom azért fontos, mert arra hívja fel a figyelmet, hogy az ide sorolható, nők által elszenvedett sérelmek mögött a nemek közötti strukturális, hatalmi viszonyok állnak, ezért azokat kell vizsgálnunk és ezekre reflektálnunk, ha változást akarunk elérni. A szexuális zaklatás sem deviáns egyének elítélendő magánakcióinak sokasága, hanem egy strukturális probléma, az össztársadalmi szintű nemi berendezkedésnek, illetve mintázatoknak a munkahelyeken megtalálható lenyomata.
A nemzetközi közjogban, ezen belül az emberi jogi védelem globális, ill. regionális instrumentumai által alkotott rendszerben a nőkkel szembeni erőszak témaköre a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenség, a társadalmi nemek közötti hierachia szélesebb problémaköréhez tartozik. Ahogyan azt az Isztambuli Egyezmény1 is rögzíti, a nőkkel szembeni erőszak a nők és a férfiak közötti, történelmileg kialakult egyenlőtlen erőviszonyok megnyilvánulása, amelyek a férfiak részéről a nők feletti uralkodáshoz és a nőkkel szembeni megkülönböztetéshez, valamint a nők teljes érvényesülésének megakadályozásához vezettek.
Olyan meghatározó nemzetközi egyezmények, mint a CEDAW2, az ENSZ nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezménye (és az Isztambuli Egyezmény) is beszél a klasszikus társadalmi nemi szerepek, nemi sztereotípiák lebontásának szükségességéről ahhoz, hogy a nemek közötti egyenlőség megvalósuljon, illetve, hogy ezáltal a nőkkel szembeni diszkrimináció, erőszak felszámolásra kerüljön. Leírják, hogy szemléletváltás kell abban, ahogyan a nemekről gondolkodunk, a nemek közötti hierarchiát fel kell oldani, a szexizmust felszámolni, ami által a nők alacsonyabb rendűnek való feltüntetése válik gyakorlattá.
A munkahelyi szexuális zaklatás hátterében ilyesmiket találunk: férfi vezetői dominancia; hatalmi helyzettel való visszaélés; a hagyományos férfi/női szerepek jellemzői; mint, hogy a nőknek jólesik a külsőségekre tett kedveskedés, a férfiaktól elvárt a bókolás; a férfi a kezdeményező – a nő a befogadó felállás, a férfi kíván/elvár – a nő teljesít/aláveti magát dinamikák (és még sorolhatnánk).
A CEDAW Bizottság 19. számú Ajánlása3 alapján szexuális zaklatásnak minősülnek az alábbi (fogadói oldalon) NEM KÍVÁNATOS magatartások: szexuális indíttatású viselkedés, ami fizikai kontaktusban, előnyök nyújtásában ölt testet, szexuális színezetű megjegyzések, pornográf tartalom közlése (szavakkal, tettekkel). Mindez azért, mert megalázó, egészséget és biztonságot veszélyeztető egy-egy ilyen szituáció. A zaklatás megvalósulhat egyfajta ellenséges munkahelyi környezet kialakításában, de oly módon is, hogy valaki joggal feltételezi, ha ellenkezik, vagy nem teljesíti az elvártat, azzal hátrányba helyezi magát munkahelyén (nem léptetik elő, elbocsátják, nem alkalmazzák).
Az Ebktv., a hazai anti-diszkriminációs jogszabály 10.§-a alapján zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Itt ugye a védett tulajdonság a nem lesz, ami alapján az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak lesz hatásköre eljárni. Mivel a Munka törvénykönyve is tartalmazza az egyenlő bánásmód követelményét, munkaügyi bírósághoz is van lehetősége a sérelmet elszenvedett feleknek fordulni, valamint személyiségi jogi igényérvényesítésre is van lehetőség az ilyen típusú panaszok esetén.
Én azt kívánom: kezeljük helyén. Ehhez nyújthat segítséget a ZKLTSMNTS.
______________________________________________________________________________
1Council of Europe Convention on preventing and combating violence against women and domestic violence
2The Convention on the Elimination of All Forms of Discrimination against Women ,
1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről
3CEDAW General Recommendation No. 19: Violence against women
