Mivel fegyveres konfliktusok, különösen polgárháború összefüggésében valószínű, hogy a hatóságok a katonai szolgálat megtagadását politikai szembenállásként értelmezik, a jelenleg is zajló szíriai polgárháború miatt az ottani katonai szolgálat megtagadása olyan tényező, mely menekültként való elismerésre jogosít – ítélkezett az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
Az ügy előzménye, hogy egy szíriai hadköteles, aki a katonai szolgálat elől elmenekült hazájából, és állítása szerint felelősségre vonhatják, ha visszatér Szíriába, jogi keresetben vitatja az illetékes német migrációs és menekültügyi hivatal döntését, amely úgynevezett kiegészítő védelmet biztosított számára, menekültstátust azonban nem adott neki.
Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága szerint amennyiben a származási állam jogrendjében nem szerepel a katonai szolgálat megtagadásának lehetősége, nem kérhető számon az érintetten, hogy miért nem hivatalos úton kérelmezte felmentését a szolgálat alól, illetve a katonai szolgálat megtagadása miatt miért menekült el országából.
Ítéletében az uniós bíróság úgy vélekedett, hogy fegyveres konfliktusok, különösen polgárháború összefüggésében, ahol nincs jogi lehetőség a katonai kötelezettség elkerülésére, nagyon valószínű, hogy a hatóságok a katonai szolgálat megtagadását politikai szembenállásként értelmezik, tekintet nélkül az érintett valódi személyes indítékaira. A vonatkozó uniós irányelv szerint annak értékelésekor, hogy az érintett megalapozottan fél-e az üldöztetéstől, nincs jelentősége annak, hogy a menedékjog kérelmezőjét milyen indokok vezérelték a katonai szolgálat megtagadására.
A vonatkozó irányelv értelmezése szerint tehát a katonai szolgálat megtagadása a polgárháború sújtotta Szíriában olyan körülménynek számít, amely menekültként való elismerésre jogosít – közölte ítéletében az uniós bíróság.
