A technológia nem fejlődhet az emberiség biztonságának rovására; jövőorientált polgári jogi felelősségvállalással kell védeni a magánszemélyeket és a vállalkozásokat; a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és szabadalmak jól működő rendszerére van szükség – fogalmazta meg az Európai Parlament legfrissebb ajánlásában. Az Unió úgy kívánja ösztönözni a mesterséges intelligencia fejlesztését, hogy közben az etikai normákat és a technológiába vetett bizalmat is erősíti.
Szabályozói szinten eddig nem sokan foglalkoztak a mesterséges intelligencia alkalmazásának etikai, felelősségvállalási és szellemitulajdon-jogi vetületeivel, az Európai Parlament a döntésével ezért úttörőnek számít ezen a téren. A kedden késő este elfogadott ajánlások révén az Unió a mesterséges intelligencia fejlesztésének élére állhat. A témában jövő év elejére várható bizottsági jogalkotási javaslat.
Etikai vonatkozások
Az Ibán García del Blanco (S&D, Spanyolország) által benyújtott jogalkotási kezdeményezés új szabályok megalkotására kéri fel az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy a mesterséges intelligenciára, a robotikára és az egyéb kapcsolódó technológiákra (például szoftverekre, algoritmusokra és adatokra) épülő megoldások fejlesztésekor és alkalmazásakor egyértelmű legyen, milyen etikai elveket és jogi kötelezettségeket kell tiszteletben tartani.
A képviselők 559 szavazattal, 44 ellenében és 88 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot.
A jövőben a szabályok lefektetésekor a mesterséges intelligenciára épülő technológiákkal szemben elvárás lesz, hogy maradjanak emberközpontúak és emberek alkossák meg őket; legyenek biztonságosak, átláthatóak és elszámoltathatóak; rendelkezzenek biztosítékokkal az elfogultság- és megkülönböztetés-mentesség garantálására; nyújtsanak módot jogorvoslatra; legyenek társadalmi és a környezeti szempontból fenntarthatóak; és tartsák tiszteletben az alapvető jogokat és az adatvédelmi szabályokat.
A nagyon kockázatosnak ítélt, például önálló tanulásra képes technológiákat úgy kell megtervezni, hogy működésük minden pontját ember tudja felügyelni. Ha egy adott funkció használata súlyos etikai vétséghez vezetne vagy veszélyes lehet, módot kell arra nyújtani, hogy az ember letilthassa az önálló tanulást, és visszavegye a teljes irányítást a technológia felett.
Felelősségvállalás károkozás esetén
Az Axel Voss (EPP, Németország) által előterjesztett jogalkotási kezdeményezés előre tekint: egyértelműsítené a nagy kockázatú mesterséges intelligenciát alkalmazók felelősségét károkozás esetén. Olyan világos jogi mechanizmust javasol, amely a jogbiztonság megteremtésével innovációra ösztönzi a vállalkozásokat, ugyanakkor megakadályozza az olyan fejlesztést, amely veszélyezteti a polgárokat és megrendíti a mesterséges intelligencián alapuló technológiákba vetett bizalmat.
A mesterséges intelligenciával összefüggésben azokat a tényleges vagy virtuális tevékenységeket szükséges szabályozni, amelyek potenciálisan veszélyesek az életre, az egészségre, a testi épségre vagy tulajdonjogot sértenek, illetve amelyek „bizonyítható gazdasági veszteségből” eredően jelentős nem anyagi természetű kárt okozhatnak. Ma még ritka a nagy kockázatot jelentő technológia, de a képviselők úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazására ugyanolyan felelősségbiztosítást kellene bevezetni, mint a gépjárműveknél.
A jogalkotási kezdeményezést a képviselők 626 szavazattal, 25 ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el.
Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok
A Stéphane Séjourné (Renew, Franciaország) által készített jelentés egyértelművé teszi, hogy a mesterséges intelligencia terén az Unió akkor juthat vezető szerephez a globális színtéren, ha szellemitulajdon-jogi rendszere jól működik, és meg tudja védeni az európai szabadalmakat bejegyeztető újítók jogait és szellemi termékeit. Külön hangsúlyozza, hogy a fejlesztés nem válhat az emberi alkotók kárára és nem sértheti az Unió etikai normáit.
A képviselők szerint különbséget kell tenni a mesterséges intelligenciával támogatott emberi alkotás és a mesterséges intelligencia önálló alkotása között. Szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal csak emberek rendelkezhetnek, hiszen a mesterséges intelligencia nem juthat jogi személyiséghez. A jelentés részletesen taglal más szerzői jogi kérdéseket is, kitérve az adatgyűjtésre, az üzleti titokra, az algoritmusok és a hamis videófelvételek (deepfake) használatára.
A jelentést a képviselők 612 szavazattal, 66 ellenében és 12 tartózkodás mellett fogadták el.
A vitában felszólaló magyar képviselők
A Parlament október 19-én, hétfőn közös vitában járta körül a mesterséges intelligencia és a digitális szolgálatatások témakörét, a magyar képviselők mindkét témához hozzászóltak.
