Sem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, sem a polgári perrendtartásról szóló törvény nem zárja ki azt, hogy a bíróság megvizsgálja, hogy ténylegesen fennáll-e a köztartozás – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/660/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság önkormányzati képviselői megbízás megszüntetése tárgyában hozott végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó önkormányzati képviselői megbízatását a képviselő-testület arra hivatkozva szüntette meg, hogy a tisztségre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján méltatlanná vált, mert köztartozását értesítés ellenére sem rendezte. Az indítványozó a határozattal szemben bírósághoz fordult, keresetében arra hivatkozott, hogy ugyan a határozathozatal időpontjában a köztartozás-mentességi adatbázisban még nem szerepelt, tartozása azonban elévülés folytán már nem állt fenn. A bíróság a keresetet elutasította, amely döntéssel szemben az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult. Alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a képviselő-testület határozata, és az ezt helybenhagyó bírósági végzés sértik a választójogát, a közhivatal viseléséhez fűződő, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.
Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy sem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, sem a polgári perrendtartásról szóló törvény nem zárta ki azt, hogy a bíróság megvizsgálja, hogy ténylegesen fennállt-e az indítványozó köztartozása a képviselőtestület, illetve a bíróság döntésének meghozatalakor. A bíróság a végzés meghozatalakor nem volt tekintettel arra, hogy az előtte fekvő ügy alapjogilag releváns, mivel közvetlenül érinti az indítványozó Alaptörvényben foglalt választójogát, ezért az Alkotmánybíróság, annak alaptörvény-ellenessége folytán, a bírói döntést megsemmisítette.
