A koronavírus-járvány hatására 20 éves csökkenés után újra emelkedhet a gyermekmunkások száma – az UNICEF és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös jelentése szerint. A jelentés azt prognosztizálja, hogy azok a gyerekek, akik már eddig is dolgoztak, rosszabb körülményekre számíthatnak (pl. hosszabb munkaidőben), mint a járványt megelőzően.
Több mint 218 millió 5-17 év közötti gyermeket dolgoztatnak világszerte. Ebből kb. 152 millió gyermeket zsákmányolnak ki és kb. 73 millió gyermek végez veszélyes munkát. A gyermekmunka formái régiónként eltérőek, Afrikában a legrosszabb, a legveszélyesebb a gyermekmunkások helyzete, gyermekkatonaként, kisüzemi bányászként, stb. alkalmazzák őket. A legtöbb gyermekmunkás pedig az ázsiai, csendes-óceáni térségben kerül foglalkoztatásra, minimális fizetésért, ha egyáltalán kapnak pénzt a munkájukért.
Modla Zsuzsanna, az UNICEF Magyarország adományszervezési tanácsadója szerint „a gyermekmunka egy nagyon komplex jelenség, alapvetően a szegénységgel van összefüggésben, de a helyi szokások, tradíciók is hozzájárulhatnak. Ilyen például, hogy sok családban az az elvárás, a gyerek ne járjon iskolába, kövesse inkább a szülői mintát, és tanulja ki már nagyon fiatalon azt a szakmát, amit a felmenői is űznek”.
A gyermekek jogairól szóló 1989-es new-yorki egyezmény szerint gyermeknek az számít, aki a 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok értelmében nagykorúnak számít. A gyermekmunka mind rövid mind hosszú távon súlyos lelki (személyiségfejlődés kérdése), fizikai (mozgásszervi sérülés, stb.) káros hatásokkal járhat, ezért is született számos nemzetközi egyezmény e tárgykörben, szigorú kereteket megállapítva a gyermekek foglalkoztatására, mint a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltására és felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló 182. számú ILO egyezmény. Azonban a gyermekek jogai és a valóság, ahogyan azt Reinisch Réka megállapítja, távol állnak egymástól. Virágzik a gyermekmunka, amely alatt sajnálatos módon nagyon nem a családi üzletben való kisegítés értendő a nyári szünidő alatt…
A hazai szabályozás, a Munka Törvénykönyve, a 18. életévét be nem töltő, fiatal munkavállalónak erősebb védelmet biztosít – a nemzetközi egyezmények elvárásainak megfelelően – a felnőtt munkavállalókhoz képest. Sőt, a fiatalkorú nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén is az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Így például egy 17 éves személy megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján sem dolgozhat napi 8 óránál többet és egyáltalán nem dolgozhat éjszaka. „Aki a 18. életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírásokat megszegi, vagy keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat”, a Btk. alapján bűncselekményt követ el és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jelentés a gyermekmunka veszélyének ellensúlyozására – többek között – átfogóbb szociális védelmet, a hitelfelvétel könnyítését a szegény háztartások számára, valamint a felnőttek körében a tisztességes munka népszerűsítését javasolja. Továbbá az UNICEF a gyermekmunka csökkenésének felgyorsítása érdekében jogi reformot sürget, valamint az oktatáshoz, a szociális védelemhez, egészségügyi szolgáltatásokhoz való minél szélesebb körű hozzáférést a világ fejletlen részein.
A gyermekmunka elleni világnap – 2002 óta – június 12-dike.
