Az iskolákban és óvodákban gyakran problémát okoz, hogy a tanárok és az óvónők nincsenek tisztában a különélő szülő jogaival, illetve ezzel kapcsolatban saját kötelezettségeikkel. Pedig a jogszabályi háttér egyértelmű. Fontos kiemelni: nem elég a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályait figyelembe venni, a Köznevelési Törvénnyel összhangban kell azokat alkalmazni. Cikkünk tisztázza a helyzetet.
A Polgári Törvénykönyv értelmében:
4:146. § A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek
(1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magába.
Láthatóan a törvényes képviselet a szülői felügyeleti jognak csak egy részét képezi.
4:167. § A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]
(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.
4:168. § A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására
(1) Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.
(2) A bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.
4:175. § Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok
(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.
Sok iskola, óvoda arról tájékoztatja a szülőket, hogy amennyiben a gyermek feletti felügyeleti jogot az egyik szülő gyakorolja, az iskola nem ad tájékoztatást a másik szülőnek, hanem a Ptk.-ban rögzített együttműködési kötelezettségük alapján a felügyeleti jogot gyakorló szülő köteles a másik szülőt a gyermekkel kapcsolatos dolgokról tájékoztatni, beleértve azt is, ami az iskolában történik.
Nyilván ezen szabályra gondolnak:
4:173. § A szülők együttműködési kötelezettsége
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük.
4:174. § A gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettsége
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.
4:176. § A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége
Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.
Azonban a Köznevelési Törvény ez alól kivétel, ugyanis az nem a törvényes képviselőhöz, hanem a „szülőhöz” telepíti a jogokat, ami a legnyilvánvalóbban a 3. §-ban látható:
3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.
(2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.
A Köznevelési Törvény láthatóan külön nevesíti, hogy a törvényes képviselő, illetve a szülő látja el a nevelés és oktatás feladatát (ezért köteles a gyermekkel mondjuk a külön élő édesapa is tanulni, ő is felel azért, hogy a gyermek leckéje legyen kész, felkészüljön az órákra). Itt jegyzem meg, hogy a nevelés, gondozás a kapcsolattartás során a különélő szülő feladata.
Ha a Köznevelési Törvény keresőjébe beírja valaki a „törvényes képviselő” kifejezést, akkor láthatja, hogy a 3. §-on kívül a 41. §-ban szerepel még, akként, hogy az intézmény milyen adatokat tart nyilván, de itt is külön nevesíti a szülőt és a törvényes képviselőt:
(4) bekezdés b) pontjában: „szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,”
(4/a) bekezdés a) pontjában: „a szülő, a törvényes képviselő önkéntes adatszolgáltatása alapján a gyermek, a tanuló nemzetiségi hovatartozására vonatkozó adatot,”
(7) bekezdésben:
„(7) A gyermek, tanuló adatai közül
a) * a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, egyéni munkarendje, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,
c) * a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre, illetve a tanuló fizikai állapotára és edzettségére vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,
d) * a neve, születési helye és ideje, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének megelőzése, feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,
e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére,”
62. §-ában: f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,
szerepel a törvényes képviselő neve, mellette nevesítik a szülőt.
Ebből az következik, hogy mivel a szülő és a törvényes képviselő azonos módon van nevesítve a Köznevelési Törvényben, az iskola köteles azonos bánásmódot „tanúsítani” velük szemben, azonban nem teljesen azonos jogok illetik meg a szülőt és a törvényes képviselőt, ami viszont nem a Köznevelési Törvényből, hanem a Ptk-ból adódik.
Ez azt jelenti, hogy a törvényes képviselőnek döntési jogai vannak, az iskola kizárólag tőle várhat tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a gyermek milyen tanfolyamokra járjon, elmehet-e az osztálykirándulásra, vagy pl. az iskolai keretekben zajló orvosi ellátáson részt vegyen-e vagy sem.
Az iskola azonban mindkét nevesített személyt köteles mindenről tájékoztatni, hiszen a jogszabály azonos szinten említi mindkét személyt.
A jogszabályban ugyn nem szerepel, hogy az iskola kinek köteles tájékoztatást adni a gyermekkel kapcsolatban, de nem öncélúan kell az iskolának a szülő és a törvényes képviselő lakcímét és adatait is nyilvántartani, hanem azért, mert mindkét szülőt köteles tájékoztatni – azonos jogaik vannak, tehát ha az egyiket valamiről tájékoztatja pl. e-mailben, akkor a másikat is köteles. Ez azt is jelenti, hogy a különélő szülő jogosult hozzáférni az e-naplóhoz, tehát köteles az iskola a kódot neki is kiadni. Jogosult továbbá résztvenni a fogadó órákon, szülői értekezleteken és nyílt napokon, ennek megfelelően jogosult ezeken kérdezni és köteles az iskola tájékoztatást adni mindenről, amiről a törvényes képviselőt tájékoztatja.
Amikor a törvényes képviselő bemehet az iskolába, akkor bemehet a különélő szülő is (kizárólag a tanárokkal való kapcsolatfelvétel, vagy nyílt nap kapcsán). Nem jogosult ugyanakkor ezen alkalmakkor a gyermekkel kapcsolatba lépni, tehát nem mehet be azért, hogy a gyermekkel találkozzon, kivétel ez alól a nyílt nap, pl. anyák napja, karácsonyi ünnepség, évnyitó, évzáró, amikor nyilvánvalóan találkozik a gyermekével is. A különélő szülő ugyanakkor nem köteles (és nem is jogosult, mert veszélyeztetné a gyermeket) a gyermek mellett idegenként elmenni, ha akár az iskolában, akár az utcán összetalálkoznak.
Emellett természetesen a különélő szülőnek és a törvényes képviselőnek együttműködési kötelezettsége van és tájékoztatási kötelezettségük is van egymás felé, amennyiben ennek nem tesz eleget bármelyik fél, jogosult a szülő és/vagy törvényes képviselő a gyámhivatalnál eljárást kezdeményezni, erre azonban a gyámhivatalnak egyetlen intézkedési lehetősége van, az 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a alapján védelembe vételi eljárást indíthat azon szülő ellen, amelyik a szabályokat megszegi – ez a gondozó szülő jogsértése esetén akár a felügyeleti jog iránti per megindítását is eredményezheti a gyermek különélő szülőhöz történő ideiglenes elhelyezésével (Gyvt. 72. § – bár a hatóságok rendre elnézik az ilyen jogsértéseket), akár a különélő szülő kapcsolattartási jogának korlátozását, szüneteltetését (erre sem láttam még példát).
2020. márciusától a 2017. évi CXVIII. törvény a bíróság hatáskörébe utalta a kapcsolattartás végrehajtását, így amennyiben kiderül, hogy a különélő szülő a kapcsolatfelvétel érdekében, illetve a többi szülőt is megillető jogkört jelentősen túllépve mászkál be az intézménybe, ezt pedig az iskola igazolja, a gondozó szülő végrehajtási kérelmet nyújthat be a bíróságra.
Amennyiben viszont a különélő szülőt a jogai gyakorlásában az intézmény akadályozza, pl. nem ad tájékoztatást, kizárják a szülői értekezletről és nyílt napokról, fogadóórákról, a különélő szülő kártérítési pert indíthat a személyhez fűződő jogai megsértése miatt – az iskolának egyetlen dologhoz van joga (és ez kötelessége is): a gyermeket kizárólag a törvényes képviselőnek, ill. az általa megjelölt személyeknek adhatja ki.
Ez a gyakorlatban sanos azt is jelenti, hogy bár a gyermek azért kerül egyik vagy másik szülőhöz, mert kettévágni mégsem lehet, és bár általában mindkét szülő alkalmas a gyermek nevelésére, mégis az esetek túlnyomó többségében az anyánál helyezik el a gyermeket, előállhat az az eset, hogy a gyermeket szerető, évek óta róla gondoskodó apa nem hozhatja el az iskolából, míg az anya aktuális ízlésére van bízva, hogy az apán kívül bárki más (akár a buszsofőr, vagy az aznap megismert férfi) elhozhatja, ha azt a személyt a törvényes képviselő feltünteti akként, mint aki a gyermeket jogosult elvinni.
Összefoglalva a fentieket tehát: az iskola és óvoda köteles tájékoztatni a különélő szülőt is a gyermekkel kapcsolatos, gondozó szülővel is megosztott információkról.
Joga van a különélő szülőnek a gyermek e-naplójához hozzáférni, az intézmény köteles tájékoztatni a fogadó órákról, szülői értekezletekről és nyílt napokról (amennyiben ezek az intézmény honlapján fent vannak, akkor nyilván onnan tájékozódik mint mindenki más), ill. az a különélő szülő elérhetőségeit is fel kell tüntetni a gyermek üzenőfüzetében, naplóban, vagy ahol épp nyilvántartják a gondozó szülő adatait és amennyiben szokásos az iskolában kör-e-mailekben tájékoztatni a szülőket eseményekről, akkor ezen listára is fel kell tenni a különélő szülőt.
